2018. július 03. 14:47 - Cathreen Misery

Odaát – Halálközel

Idézetek, Szösszenetek, Halál közeli élmény gondolatok az egyik Elbeszélésemhez.

tumblr_ot3jfw7gyc1vaa7r6o1_540.jpgMegihletett egy nemrég írt elbeszélésem az Odaát című írásom (a névre kattintva elolvasható) és hozzá kapcsolódóan írtam pár gondolatsort. Idézeteket, rövid szakaszokat. Ahogy az megszokható tőlem. S bár úgy vélem, hogy rég írtam ilyen bejegyzést, ennek meg volt az oka. Nem adódott ihlet és ötlet, se inspiráció. Nem tudom mikor lesz e újabb vagy készül e majdan a jövőben másik, de ha így lesz, arról biztosan értesül az, akinek kell. Annyit elárulok, hogy jelenleg egy nagy volumenű alkotáson dolgozok elsődlegesen. Aki olvasta a Nyári Bakancslista (olvasáshoz kattints a névre) bejegyzésemet vagy jó ideje nyomon követ tudhatja, hogy nagyon szeretném még az év végére, télre megírni Az Utolsó Advent történetemet. Ezúttal harmadjára és szerintem utoljára kezdtem bele a megírásába. Egyelőre úgy érzem, hogy jobb lesz, mint az elődei és a háromszori átírás szükséges volt. Egyrészt sok gyakorlást jelentett és jelent még most is, melytől úgy vélem egyre jobb vagyok és a stílusom határozottan kezdi megtalálni a saját kis alapját, világát. Bár, akadnak ütközések és ellentétek írásom és írásom között. De, ez szerintem természetes. Az Odaát elbeszélésemet nem tervezem újra írni vagy folytatni. Ő önmagában jó úgy, ahogy van. Viszont a téma, amit érint, vagyis több téma és tabu dolog az a jövőben mindenképp visszaköszön majd. Emiatt nem kell aggódni. A jelenlegi dokumentumban elsődlegesen a halál közeli élményt, a túlvilági kalandot, azt a témát szerettem volna kiemelni, ami ott történt. Akkor, amikor a főszereplő meghalt egy kis időre. Tehát, központi témája a halál.

Figyelem: Ezzel nem szándékozom se motiválni, se inspirálni senki olyan személyt, aki eme írásom olvasván kiontja saját életét! Akit az öngyilkosság gondolata vagy a halálvágy tart markában már egy jó ideje az kérem, ne olvassa el és keressen fel szakembert! Senki isten teremtette lény miatt nem vagyok hajlandó elzárni az írásaimat csak azért, mert a lelki betegek között akadhat olyan, aki rám hivatkozva megteszi az egyik legborzasztóbb dolgot. Nem tekintek senkit önzőnek, viszont ne hátráltasson egyikőtök se az önkifejezésemben, avagy írásaim szabadon megosztásában és azok szabad téma választásában azzal, hogy miattam megteszi, amit eddig nem mert. Nem! Kijelentem, hogy nem felbujtó, nem támogató, nem bátorító bejegyzés akar ez lenni, hanem csupán egy írás a sok között, amely a halál témáját érinti. Nem lehet felellőségre vonni senki esetében sem, aki esetleg valamilyen formában elhalálozik és a böngészési előzményei között ott szerepel a blogom. Ha mégis így alakulna, a nem létező istenre esküszöm: megtalállak a túloldalt és nem állok jót magamért! Engem ne hátráltasson senki még az se, akinek lelki gondjai vannak. Tessék szakemberhez fordulni, nem dísznek vannak!
Köszönöm!

*****

tumblr_ojbhn1pded1ubj601o1_500_1.jpgEddig féltem a sötétségtől és a haláltól. Mindkettő ismeretlen, bizonytalan, megfoghatatlan, felfoghatatlannak tűnt. Mióta jártam a sötétben és érintett a halál azóta nem félek. Ma már tudom, hogy ezeknél stabilabb, érthetőbb, biztonságosabb dolog nincs az életben.”

*****

A halál több választ ad, míg az élet, kérdésekkel áraszt el.”

 *****

Nehezebb élni, mint halni.”

 *****

Tudod milyen nem érezni? Lebegve a semmire gondolni? Tudod milyen, ha érinthetetlen és sebezhetetlen vagy? Megtudod, amint meghaltál. Mert odaát mindez vár.”

 *****

Megöltél. Átsegítettél a túloldalra. Nem tudom, milyen lehet gyilkosnak, egy hóhérnak lenni, de nem is érdekel. Átküldtél a másvilágra. Megtetted, megtörtént és az énem egy részre, örökre ott ragadt.”

 *****

Amikor bepillantást nyersz a túloldalra Odaát, akkor visszaérkezvén azt veszed észre, hogy valami hiányzik, és nem stimmel.”

 *****

A halál közeli élmény után soha nem leszel ugyan az az ember. Mert a halál megváltoztat és kicserél valaki… valami mássá.”

 *****

Eddig azt hittem, tudom mi a félelem. Azt hittem, tudom mit jelent a magány és tudom mit jelent az élettelen lét. De, most már tudom, hogy ez önámítás és illúzió volt csupán. Senki sem tudja ezeket valójában, amíg meg nem tapasztalja a halál érintését.”

 *****

Sokan úgy gondolják, hogy a fulladásos halál az egyik legkegyetlenebb és legszörnyűbb, legszenvedősebb halálnem, amit egyszerűen elő lehet idézni, és amivel elhagyhatjuk a földi életet. Pedig nem az. Amikor az agy nem kap oxigént az idő folyása megszűnik létezni, és míg külső szemlélők szemszögéből percekig is gyötrődhetünk két fojtogató kéz között, addig számunkra megszámlálhatatlan másodpercek töredéke alatt történik az egész. Vissza emlékezve lehetetlen megmondani mennyi ideig tartott a fojtogatás, s amikor az agy túlélés szempontjából kikapcsolja magát, egyszerűen elsötétül minden, eltűnik a világ, a létezés értelme és kérdései felejtésbe merülnek. Megszűnik az idő és a tér létezése, ahogy az egész életé. Nem érdekel semmi, csak lebegsz vagy, csak létezel valahol és még az se érdekel, hol és miért. Egyszerűen nem gondolkozol. Amint az agy önvédelmi mechanizmusa bekapcsol, megszűnik a fájdalom. Megszűnik minden. Emiatt igazság szerint a fojtásos halál az egyik legegyszerűbb, legkézenfekvőbb, legalapvetőbb funkciót megakadályozó folyamat, mely hamar megtörténik, és gyorsan túl leszünk rajta. Az oxigén hiány miatt fellépő furcsa égető érzés a tüdőben meg elmúlik és vissza emlékezve felidézhetetlen a pontos érzés. A fojtás általi halál egyszerű és átlagos. Semmi kegyetlen nincs benne. Tiszta naturális megoldás.”

 *****

10255963_537239229766173_8729597318543972732_n.jpgMagához ölel a sötétség és karjaiba zár a semleges nyugalom. Békességre lelsz Odaát.”

 *****

Megszámlálhatatlan alkalommal bántottak, többször megaláztak, számon tarthatatlan mennyiségben fájdalmat okoztak, csalódásba és szenvedésbe taszítva kínoztak napokon, ha nem heteken át. Életemnek nem láttam értelmét, se célját, se lényegét. Kérdésekre kerestem a választ: Miért, Miért és Miért? De elfordult tőlem az univerzum és magamra hagyott a Föld nevezetű poklon. Az igazság az, hogy jó volt meghalni. Mert ott megszűnt mindez és csupán a korom fekete békesség fogadott. Semmi más. Kiszabadultam a Pokol büntető teréből és többé nem ért fájdalom, szenvedés, bánat, csalódás, megaláztatás. Velem együtt ezek is megszűntek létezni.”

 *****

Átléptem az élők és holtak mezsgyéjének határát. Bekukucskáltam a halottak birodalmába és szippantottam az Odaát levegőjéből. Azóta hív és vonz magához. Vágyódom odaát. Ismét át akarom lépni azt a határt. Mióta belestem a kulisszák mögé, azóta nem félek a színpadtól se a felhúzott fal túloldalára lépni.”

 *****

13007339_1180477021985784_763131865484163701_n.jpgRettegtem sötétedés után az utcákra lépni, nehogy megöljenek vagy megerőszakoljanak. Féltem az iskola végeztével nem egyenest haza menni, hiszen bajom eshet, ha kinn maradok. Abban a veszélyes emberi közegben. Sokszor hallható, hogy nem bölcs dolog egyedül menni körülbelül sehova. Se koncertre, se fesztiválra, se diszkóba, még egy ártatlannak tűnő házi buliba sem tanácsos egyedül menni, főleg nem lányként. Egyszerűen születésünk pillanatától kezdve ki voltam téve lányként a világ hatalmas, csúnya, gonosz dolgainak – erőszak, molesztálás, megölnek, csak mert épp a gyilkosnak tetszem, és mert nő vagyok. Ideje korán félni és tartani kezdtem az idegenektől és bárkitől, aki potenciális veszélyforrásnak tűnt és okozója lehetett a halálomnak. Kerültem boldog és boldogtalant, távol tartottam, akit csak lehetett és elzárva igyekeztem a négy fal között lenni, nehogy tudomást szerezzen bárki a létezésemről. Aggódtam. Sokat és sokszor feleslegesen féltem a haláltól attól, hogy valaki megöl csak úgy. Mert épp rosszkor voltam rossz helyen. Tudod, amikor akaratod ellenére bajod esik, pedig csak kivételesen, most az egyszer maradtál tovább este vagy egyedül mentél a barátnőd partijára, Kivételesen, most az egyszer nem volt kísérőd. Hiszen eddig se esett bajod. Emellett féltem attól, hogy halálra gázolnak és elütnek valamivel. Féltem, hogy leesek valahonnan és helyrehozhatatlanul szétroncsolódok. Féltem, hogy álmomból nem kelek fel, megmérgeznek, balesetet szenvedek repülővel, vonattal, biciklivel. Nem akartam, hogy az életemnek vége legyen és ennek eleget tettem, egészen idáig. Miután megtudtam mi vár odaát. mi van ott és milyen a létezés azon az oldalon, már nem félek. Egyedül megyek oda ahova akarok és ha kedvem tartja kinn maradok sötétedés után. Nem kell folyamatosan kísérő sőt, szeretek egyedül lenni. Már nem rettegek az autóban, vonaton vagy repülőn utazás alatt, mert nem érdekel, meghalok e. Nem húzom össze magam furcsa és veszélyesnek ítélhető emberek mellett, mert nem érdekel, megöl e. Nem félek már a haláltól és emiatt hatalmas teher esett le rólam, amit már többé nem kell cipelnem. Tudom, mi vár rám, akkor miért kellene tartanom a „rosszkor voltam rossz helyen” véletlenektől? Nem félek a sorsomtól. Csapjon belém a villám, égjek el egy kigyulladt épületben, egyen meg egy vadállat vagy lőjenek fejbe, verjenek agyon, üssön el az autó, nem érdekel. Mérgezzenek halálra, bántsanak lelkileg, fizikailag, nem érdekel. Már nem félek. Már nem rettegek. Már nem érdekel, és nem érzek semmit, ami vissza tarthatna. Eltántoríthatatlan, külső szemlélőnek nem törődőm és üres lehetek. Egy rideg vasrúd. Aki nem érzi, ha megszúrják és fel se szisszen, ha átvágják a kezét. Nem síkit, ha eltörik a csontját és nem néz körbe, amikor át kel az úton. Mióta jártam Ott, azóta nem érdekel a biztonságnak nevezett nehezék. Nem érdekel a halál eljövetele. Várom és nem tartók tőle. Nem menekülök, nem akarom megúszni. Nem akarok örökre egy steril burokban élni csak azért, nehogy meghaljak. Nem akarok az óvatosságnak, örök aggodalomnak, stressznek, futási kényszernek és rettegésnek alárendelni magamat. Nincs Odaát semmi, amitől félni kellene. Nincs olyan, amitől nem akarhatunk átkerülni. Semmi se rosszabb ott, mint itt sőt, barátságosabb és őszintébb az egész emberi létnél. Végülis, csak más, de lényegében ugyan az.”

 *****

Mióta ismerem a titkot, azóta érzem igazán azt, hogy szabad vagyok.”

 *****

A halál az útitársam lett. Nem engedi el vállam és mindig ott ül velem szemben a vonat fülkében vagy helyet foglal az iskolapadban közvetlenül mellettem. Elkísér, ha étterembe megyek vagy találkozok valakivel. Szénfekete ruhája néha foszladozásnak ered, máskor csontos kezeivel mutat, de soha nem beszél. Nem örül, nem bánatos, sose lehet tudni mire gondol, vagy egyáltalán gondolkodik e. A halál küldönce végig fog kísérni utamon. Tudom, bár csak én látom őt. Hiszen, csak én kukkantottam be Odaát ajtaján. Igaz, nem volt szándékos és lehet, ezt tudja, azért nem vitt még vissza. Pedig mindketten tudjuk, hogy ott a helyem. Nem itt. Nem a Földön. Nekem nem kellett volna visszatérnem. Eredetileg Odaátra jutva az ember ott marad. Nem tér vissza. Csak nagyon kevesen, de ők sem teljesen és mind tudjuk: a halál nem hagy nyugtot és folyamatosan emlékeztet majd. Legyen dolgos nappal vagy álmatlan éjszaka, ő ott lesz és vár. Türelmesen társként mellénk szegődik és várja a percet, hogy lelkünk elhagyja testünket és elvihessen oda, ahova valójában tartozunk. Odaátra.”

 *****

tumblr_mg85fhup411qjq9wfo1_500.pngKedves Gyilkosom. Tudom, furcsa lehet annak írni, aki meg akart ölni, de hát mit tehetnék? Nem sikerült, élek és valamit mondanom kell. Ha már újabb esélyt kaptam, miért ne mondjam el? Hiszen tudnod kell. Az ember által kitalált jog és büntető rendszer nem más, mint visszaszorítás a káosz megelőzése. A rend fenntartása. De valójában a gyilkosság nem bűn. Nem baj elvenni más életét. Kellemetlen, hiszen az áldozat nem akarja. Én se kértem, hogy próbáld elvenni az életem. De mit lehet tenni ez ellen? Te meg akartál ölni, én nem akartam meghalni és kettőnk akarata közül a tiéd bizonyult erősebbnek. Ez van. Természetes kiválasztódás, ha úgy tetszik: az erősebb nyer. Viszont nem haragszom. Tudod miért? Mert neked hála, drága hóhérom, sikerült megnéznem mi vár majd rám. Mi lesz ott, ahova az ember jut. Nem kell a túl giccses mennyekre vagy horrorisztikus pokolra gondolni, még véletlenül se. Szerintem ott, nincs ilyesmi. Csak vagy valahol. Valamiként. Valamiért. De nem fog érdekelni, mert a tudatod átalakul egy semleges, gondolkodás mentes állapottá. Jó érzés volt tudod? Majd meglátod, amikor te is oda jutsz. Csupán azt akartam írni, hogy köszönöm. Mióta visszatértem – bár ez sem az én akaratom volt – egészen máshogy látom a világot. Teljesen más minden. Második esélyként emlékezve a halál előtti életemre… furcsa, de jó. Újabb lehetőség. Igyekszem élni ezzel az eséllyel. Kívánom gyilkosom, hogy ne töprengj sokat azon, mi lehet a halál után és ne azért ölj, hogy mások előbb megtudják te előtted. Hidd el, mindenki egy helyre jut, egy azon szintre vagy dimenzióba, ahogy jobb elképzelni. S ott nem számít milyen életed volt. Semmi se számít. Szóval, nekem se fontos az, amit tettél. Nem érdekel és hidegen hagy. Talán a sors akarta így vagy egy morbid isten, de végülis megpróbáltál megölni és elintézted, hogy halál közeli élményem legyen. Nos, nem tudom, milyen lenne az életem enélkül, de már nem is akarom tudni. Szóval, köszönöm, hogy megöltél.

 *****

Igazán élem és értékelem az életem, mert már tudom, hogy a halál nem véget vet annak, hanem másik helyre visz és folytatódik a kaland.”

 *****

Akik visszatértek Odaátról, azok szökevények. Tudják az igazat, de nem mondhatják el senkinek, hiszen nem hisznek bennük. Mégis ki hinne egy fél lény, majdnem halott léleknek?”

 *****

Üdv Halál. Rég láttuk egymást. Már vártalak.”

*****

Köszönöm, hogy olvastál!
Megjegyezném így a végére, hogy engem nem foglalkoztat az öngyilkosság gondolata és nem akarok meghalni, de ettől még érdekel. Egy örök kedvenc témám marad, bármi is történjen. Illetve igen, egy időben még serdülőként foglalkoztatott a gondolat és erősen meg akartam halni. De azóta más lettem. Ahogy a lelkivilágom is. Minek mennék el, ha a földieket megbotránkoztatva élvezhetem a förtelmet és undort az arcukon? Egyszerűen élvezet nézni ahogy mások félnek. Ezt nem dobnám el egyhamar. ;) 
Cathreen Misery 

Szólj hozzá!
2018. június 28. 16:06 - Cathreen Misery

Mizantróp Szösszenet

Avagy egy antiszociális, introvertált, idegen embereket utáló személy idézetei, rövid irományai.

10547519_749522478443446_6646704034555144800_n_1.jpg– Utálom az embereket!

– Én is!

– Legyünk barátok!”

**** 

– Ekkora tömegnyomort… és még karácsony sincs.

– Ne is mond! A december kész káosz és az a sok ember, mint valami hering csoportosulás egy miniatűr akváriumban. Szerinted mért szereztem be az ajándékokat már most?

– Máris? De hiszen, még csak Október van!”

**** 

– Ha választhatnál, melyiket választod? Buli vagy magányos…

– Utóbbi.

­– Ö, oké. Akkor a következő: emberekkel tömött könyvtár, vagy üres…

– Utóbbi.

– De hát, azt se tudod mit akartam mondani!

– Nem érdekel milyen körülmények között lehetek, ha lehetőségem vagy egyedül lenni, akkor kétséget kizáróan arra szavazok.”

**** 

Nem vagyok se rasszista, se diszkriminatív. Én mindenkit egyaránt utálok és elkerülök, függetlenül a külső vagy belső tulajdonságoktól.”

**** 

– Miért nem jössz velem? Na, kísérj el!

– Nem!

– Na, létszi! Nem akarok egyedül menni…

– Nem leszel egyedül, hiszen az Árkádban zsúfoltságig tele lesz emberekkel.

– O, tehát ez a bajod? Az emberek?

– Enyhe kifejezés drága, de igen. Nem megyek olyan helyre, ahol sok az ember. Akkor inkább megrohadok a négy fal között.”

**** 

Gyűlölöm a buszokat, amikor tömve vannak. Miként a koncerteket és a fesztiválokat is. Utálom a közterületeket és a népszerű programokat. Még kevésbé vágyom ki az utcákra. Ha lehetne egész életemben egy elzárt helyen tengődnék vagy egy különálló szigeten élném le az életemet az óceán közepén.”

**** 

Nyáron sokan arról mesélnek, milyen remek koncerten vettek részt, mennyire jó volt a strand vagy a wellness szállás és mennyire sok szép turisztikai látványban volt részük a külföldi országokban. Én csupán arról tudnék mesélni, hogy mennyire igyekeztem elkerülni az embereket és bármiféle szociális tevékenységtől mentes napokat összehozni. Persze, ez senkit sem érdekel, ami ironikus, hiszen nem is akarom, hogy tömegeket érdekeljek.”

**** 

12400863_835941956528260_8491034312150035747_n.jpg– Nagyon ijesztő vagy ám! És ez a ruházat?! Borzalmas azt kell mondanom.

– Helyes, nagyon helyes!”

**** 

A fekete szín megóv. Az elvont mintás sötét ruhák megdöbbentik az embereket. A túlzás benyomását keltő kiegészítők undort és ellenszenvet képesek kicsikarni az idegenekből. Na, ez az én öltözködési alapelvem. Első benyomás: Hagyjál békén, kerülj el!”

**** 

– Van kedved ismerkedni?

– Nem.

– Öhm, és később lenne kedved?

– Nem.

– De hát, egy időre össze leszünk zárva!

– Túlélem.

– Nagyon szűkszavú vagy. Miért nem mesélsz magadról?

– Igen és nem. – Nagy sóhaj, úgy tűnik, feladja.

– Reménytelen eset vagy. – Dünnyögi az orra alatt.

– Helyes. Az a jó. – Gondolom magamban.”

**** 

– Ugyan már, csak azért fütyülnek utánad, mert csinos vagy! Ne csináld, nem kell ennyire besértődni egy kis visszajelzéstől. Inkább örülj neki, hogy tetszel valakiknek és csinosnak tartanak. Hogy mi? A beszólásaik? Jaj, kedvesem nem, azok nem beszólások, hanem bókok akarnak lenni. Igaz, használnak csúnya szavakat is, de hidd el: csupán a saját módjukon akarják a tudtodra adni, hogy mennyire szépnek tartanak. Szerintem tök jó, ha a nőt dicséret éri a külseje miatt. Hiszen ez a lényeg! A ruháknak, a sminknek, a magas sarkúban való szenvedés… azért van, hogy szépek legyünk. Mi más értelme lenne? Jaj, ne nézz már így rám! Nem vagyok bolond, inkább te vagy az. Miért nem tudod elfogadni a kedvességet? Azonnal morogsz az orrod alatt meg visszaszólsz nekik, pedig nem is bántottak. Tessék? Mi? Ó, hogy nem kérted a véleményük? Nos, kedvesem, ez egy ilyen világ. Kapsz véleményt, ha akarsz, ha nem.”

**** 

– Miért öltözöl így? Borzalmas és túl sok a fekete. Minek neked ez a sok sötét szín? Öltözz színesebben drága.

– Nem akarok. Szeretem a feketét.

– De hát, nyár van!

– A fekete megvéd, és a lelkemet tükrözi.

– Jézus szent Mária, segíts meg! Mi lett az unokámból?!

– Semmi, jó mama. Semmi jó…”

**** 

– Gyere, menjünk és üljünk ki a parkba!

– Sok ember lesz ott? Mert ha igen, akkor ki nem megyek.

­– Oké, akkor menjünk múzeumba.

– Csak hétköznap délelőtt, amikor alig akad szabad ember. O, nem lehet! Hiszen dolgozom! Akkor nincs múzeum, csúcsidőben ott is sokan vannak.

– Rendben, akkor menjünk moziba.

– Elmentek otthonról? Oda akkor se megyek, ha fizetnének érte! Lehet ülnek, de az kifejezetten ember gyűjtő hely, ahol egy perc nyugtod nincs! Rúgják a széked, a középső rendszeresen kimászkál mosdóba, kortól függetlenül túlkiabálják és túlcsámcsogják a filmeket, hangosan beszélnek vagy röhögcsélnek s akkor nem is említettem azt, hogy leöntenek meg rám dobálják a mozi büféjének a termékeit. Nem kösz, kihagyom. Akkor inkább itthon nézek valamit a saját szobámban, a saját TV-en, egyedül és nyugalomban. – Feladva sóhajtott majd halvány mosoly után csak annyit kérdezett:

– Veled tarthatok? A jelek szerint nincs más lehetőségem a közös programra."

**** 

tumblr_mvv9amqwi91s3979jo1_500.jpg– Menj oda és kérdezd meg!

– Nem akarom!

– De miért? Csak odamész és megtudod, amit akarsz, csupán két perc az egész!

– Nem akarom, nem egy. Kérdezd meg te!

– Istenem, miért nem mered megkérdezni? – Vállat vontam és nem mondtam semmit. Tudtam, hogy felesleges lenne elkezdeni magyarázkodni arról, hogy már maga a gondolattól írtózom, nem hogy meg is tegyem. Majd, ha életveszélyes helyzetbe kerülök, megkérdezem és odamegyek egy idegenhez. De lehet, akkor se. Inkább megdöglök, de távol akarok maradni másoktól. Ezt ő sajnos, nem érti meg. Sose fogja.”

**** 

– A minap jártam a bevásárló áruházban. Hogy mennyi ember volt, te! Rettenetesen sok! Ezek sose dolgoznak?

– Úgy tűnik. De az még hagyján. A szomszéd épületben tegnap este valami bulit rendeztek nem törődve azzal, hogy valaki este aludna. Hétköznap este. Hiszen, kinek kell az? Kinéztem az ablakon és azt hittem elájulok annyi embert láttam!

– És igazából nem is panaszkodhatnánk, mert akadnak sokkal tömöttebb helyek is.

– Igaz, igaz. Például a turista látványosságoknál, mint a piramisok vagy a főváros parlamentje. Tényleg, te láttad már testközelből?

– Megbolondultál? Olyan sok ember közé menjek ki csak azért, hogy lássam a parlamentet? Inkább maradok a képnézegetésnél.

– Jogos. Én is így vagyok vele. Te, tudok egy csendes és eldugott helyet. Érdekel?

– Csak nem a temetőre gondolsz? – Ízlelgette a gondolatot majd megrázta a fejét.

– Nem, bár nem rossz ötlet. Annál nyugodtabb és ember mentes helyet nehéz lenne mondani. Viszont az én ötletem egy romház. Pontosabban több évtizede elhagyatott épület, amit az idő szépen lassan megesz. Érdekelne?

– Hogy, a fenébe ne! Kezdhetted volna ezzel is. Induljunk még most! Nem akarok az utcán tengő - lengő, semmirekellő emberek között túl sokáig lenni. És minél később indulunk, annál több lesz az utcán járkáló, idegesítő ember.

– Valóban. Máris indulhatunk.

– Mond csak, te élnél egy elhagyatott helyen?

– Persze! Egy percig sem gondolkoznék, ha adódna lehetőségem elzárkózni a nagyvilágtól.

– Na, ezért szerettem beléd. Imádlak!”

**** 

Kétféle ember létezik…. Mindegyiket utálom.” (Forrás: Internet, nem saját.)

**** 

tumblr_na5q5g5mnm1tanynzo1_500.jpgInkább kerülök a hosszabbik úton, csak ne kelljen emberekkel találkoznom még két másodpercre se. Inkább nem megyek el egy programra, csak elkerülhessem a tömeget. Inkább sétálok, és nem megyek busszal, csak ne érjenek hozzám a zsúfoltság miatt és elkerülhessem azt a borzalmas nyomort. Az akaratom ellenére történő fizikai kontaktustól kivagyok, és legszívesebben ordítva menekülnék az olyan helyzeteknél. Inkább a négy fal között maradok, csak nyugodtan élvezhessem a szocializálás mentes létezést. Ha kell valami, emberek közé kell menni. Ha dolgozni kell, emberek között kell. Tanulni vagy szórakozni is, csak emberek között van lehetőség. Inkább hamar túlesek rajta, és arra áldozok időt és energiát, hogy idővel ne kelljen ezeket újra megélnem. Inkább a virtuális világ, mint sem a valóság. Ott a számítógép és a szoba biztonsága ezerszer többet ér. Inkább email, sem mint telefon. Ki akar beszélni egy idegennel? Hülyeség. Inkább nem megyek sehova, sem mint állandóan jöjjek, menjek. Ami kell, megvan otthon és csak akkor vásárolok, ha már muszáj. Inkább egy csendes kávézó, sem mint egy parti helyszín. Előbbinél is, lehetőleg minél elszeparáltabb, eldugottabb sarok, ahol remélhetőleg észre sem vesznek. Inkább legyek kísértet, egy pillanatnyi villanás, sem mint feltűnő jelenség, akire mindenki felfigyel. Kell a halálnak a figyelem és az idegenek kéretlen közeledései. Inkább legyek láthatatlan, csak ne kapjak véleményeket anélkül, hogy kértem volna. Inkább észre se vegyenek, csak ne akarjanak közeledni, beszélgetni velem, jó pofizni és kedveskedni. Úgyis egyetlen szándék vezérli az összes ilyen embert valami hasznot vár a dologból, de én csak egyet akarok, nélküle létezni. Mások nélkül. Az összes ember nélkül. Kerüljenek csak, azt szeretem. Utáljanak csak, az már egész jó. Féljenek tőlem, akkor közeledni se mernek, és én boldog vagyok. Botránkozzanak csak meg, azt imádom. Csak felejtsenek el, nézzenek át rajtam, menjenek el mellettem és nem, nem érdekelnek. Se az, hogy léteznek, se az, hogy lélegeznek. Legyen ez az állapot kölcsönös és hagyjuk békén egymást. Könyörgöm, hagyjanak magányosan boldognak lenni! Miért olyan nagy kérés ez?”

**** 

Jó egyedül lenni. Jó más emberektől távol lenni. Szeretem az olyan helyeket, ahol nincs ember. Miért? Mert nem kell jó pofizni, nem kell kedveskedni és illemtudónak lenni. Nem kell udvariasnak lenni és végig hallgatni a kéretlen mondandóját. Nem kell elviselnem, ha hozzám érnek akár véletlenül is. Nem kell attól rettegnem, hogy melyik egy elmebeteg őrült, aki épp engem szemelt ki áldozatául. Nem kell alkalmazkodnom. Nincs kényszeres elviselés. Nem kell a gyakran lakott település részeken elviselnem, ha hangoskodnak, buliznak, kiabálnak, fúrnak és faragnak, autót meg buszt használnak. Nem kell szocializálódni és emiatt néha akaratlanul is részt venni ilyen tevékenységekben. Ha egyedül vagyok, azt teszek, amit akarok, arra gondolok, amire akarok, olyan környezet vehet körbe, amit akarok és megszabadulhatok a társadalom általi nyomástól, mely az íratlan és írott szociális és társasági szabályok nyomnak rám. Nem kell elviselnem vicsorgó szájjal semmit se. Egyedül lenni jó, egyedül élni a legjobb dolog a világon.”

**** 

A Mizantróp és antiszociális ember ismérvei: Egyedül van. Mindig. Vagyis, amikor csak teheti. Magányos. Mindig. Amikor csak lehetőség adódik rá. Nem, nem szomorú emiatt sőt, boldoggá teszi a magány. Elvonul egy számára kedves világba, legyen szó könyvről, animétől, filmről, képregényről. Gyakran elmenekül a kitalált világokba és többet „él” ott, sem mint a valóságban. Nem érdekli más ember. Akkor sem, ha haldoklik. Akkor, se ha segítségért kiált. Sőt, akkor se, ha kunyerál. Átnéz az embereken és mozgó stressz forrásként, potenciális idegesség okozó tényezőként tart számon bárkit, aki elhalad mellette vagy kényszerhelyzetből egy légtérben tartózkodik velük. Folyamatosan zenét hallgat. Kit érdekel az emberek ostoba zagyvasága, zavarós és idióta, cseppnyi gondjai, amiből elefántot csinálnak? Ki akar kéretlen beszélgetést meg idegesítő vélemény megnyilvánulást? Senki. A zenével elzárja fülét az emberektől és az általuk keltett zajtól. A mobil a legjobb barátjuk. Ha már a fül nem érzékel ingereket, akkor a szemnek miért kellene hagyni? Amennyire csak el lehet zárkózni egy emberektől zsúfolta helyen, ők megtalálják erre a megoldást és meg is teszik. Tartósan. Amíg ki nem kerülnek az emberi birkanyájból. A mobil számukra a világ legjobb menekülés eszköze, hiszen a zene hallgatás mellett akár olvasással vagy más lehetőséggel megadja az ideiglenes egyedül lét érzését. Persze, másokat zavar és nem értik a dolgot, de olyankor nem gondolnak bele, hogy ez fordítva is igaz. Az antiszociális ember utálót meg viszont zavarja már alapvetően az ember jelenléte és sosem értik, miért állnak le beszélgetni velük, ha egyértelműek a jelek, miszerint nem kíváncsi senkire. Akadnak, akik a könyvek világába menekülnek. Az olvasás erős és intenzív fantáziaképeket képes megjeleníteni az agyban, amitől élethűnek, már-már valóságosnak hat az olvasott kaland és világ. Emiatt nagyon könnyen beszippant bárkit, aki csak kicsit vagy nagyon, vagy örökre el akar szigetelődni az emberektől. Sok köztük a könyvmoly, ha úgy tetszik. És a művész. Az alkotás menete alatt az agy csak egy dologra koncentrál: az adott alkotásra. Emiatt a saját világunk kerül előtérbe és nem a valóság, ami épp körbevesz. Nem viccből vonulnak el az alkotók akár a négy fal közé, kihalt erdős területre vagy bárhova, ahol kívül tudhatják az embereket és az egész társadalmat. A művészek kiváltsága, hogy az alkotás idejére mellőzhetik a világot, a valóságot és legfőképp az embereket. A mizantrópok nem félnek az emberektől és nem rettegnek tőlük. Sokkal inkább utálják, megvetik, gyűlölnek mindenkit, aki idegen és a szemükben nem többek, mint egy csótány vagy élősködő gombafajta. Azért kerülik az embert, a szocializálódást, a társaságokat, mert nem kíváncsiak a gonosz megjegyzésekre, a gúnyolódásokra és piszkálódásokra. Nem akarnak random emberek bajairól hallani vagy hagyni, hogy rájuk tegyék a saját életük terhét és magukkal rántsák a mélybe, ahol ők már ott dagonyáznak. A kínok tavában, ha úgy tetszik. Az antiszociális szó szerint ellene van minden szociális mozzanatnak. Mert így elkerülheti az idegeskedést, a stressz helyzetet. Elkerülheti a sértő szavakat vagy a kéretlen flörtöléseket, a bunkó megnyilvánulásokat és rivalizálást. Elkerülheti a lenéző tekinteteket vagy azt, ahogy hangosan megjegyzik mennyire csúnyán/ szexin néz ki. Elkerülhet mindent. - Tehát nem kell sajnálni a magányt kereső mizantrópokat. Nem kell odamenni, ha elmerülve olvas, vagy a mobillal foglalja el magát. Hagyd békén.”

**** 

Amikor karomhoz ér egy idegen karja olyan, mintha izzó vassal karistolták volna meg a bőröm felszínét és kényszeredetten oda nézek, mert a fájdalom igazi.”  

**** 

10431492_693066280759140_3008991232105330220_n.jpgCsak is a kemény önuralmamnak köszönhető az, hogy még nem vertem meg senkit azért, mert fizikailag megérintett. Pedig legszívesebben az összes idegent és értetlen ostobát addig rúgnám, amíg lélegzik. Nem értem, miért gondolja bárki is azt, hogy hozzám érhet? Megfoghatja a vállam vagy a kezemet? A hátsó fertályamról nem is beszélve, amit nőként folyton kiszemelnek a perverz idióták! Az összes, akaratom ellenére megtörtént érintésnél hirtelen haragba jövök és fogcsikorgatva nem mélyesztem az öklöm egyik idegen arcába se, mert persze én lennék a büntethető nem az, aki tapizik meg megfog, megérint, megpróbálja átlépni a három lépés távolságot. Számtalan ilyen kellemetlen és rossz élmény után, igyekszem szerzetesekhez hasonló életmódot élni – s még ők csodálkoznak rá erre. Kész vicc….”

**** 

Szerintem ennyi lenne.
Köszönöm, hogy elolvastad a kis szösszeneteimet, amit az egyik erős jellemvonásom hozott ki belőlem. Mert igen, én ez vagyok. Ilyen vagyok. Mégis emberek között kell dolgoznom. Nem túl könnyű, de nem is tervezek sokáig benne maradni. (:

Cathreen Misery

Szólj hozzá!
2018. június 24. 11:45 - Cathreen Misery

Gardrób Bejegyzés – Egyszerű DIY Metal/Rock holmik

Avagy házilag átalakított ruhák, kiegészítők bemutatója s pár új szerzemény (a végén bónusszal)

dsc07074.JPG

Ezennel szeretnék betekintést engedni a szekrényem, avagy gardróbom belsejébe ami, természetesen változik miként az egész világ. Igen régóta igényt tartok arra, hogy olyan ruháim és kiegészítőim legyenek, amelyek tökéletesen visszatükrözik az elképzeléseimet és személyiségemet. Az effajta önkifejezésre serdülő korom óta vágyom, s bár egy időben azt hittem kinőhetem eme késztetésemet, tévednem kellett. Lehet, hogy akadnak olyan felnőtt nők és férfiak egyaránt, akik nem áhítoznak az olyan küllemre, amivel teljesen önmagukat tudják vissza adni és az első benyomás nem épp arról szól számukra, hogy amennyire csak lehet, önmagunkat adja. Mióta az eszemet tudom élt bennem egy kép, egy elképzelés arról, milyen vagyok vagy milyen szeretnék lenni. Ezen forma egyre csak távolodott, néha eltűnt, mert annyira elhalványult, majd ismét előkerült. S most, hogy a lehetőségeim adottak megragadtam és nem engedem el. Hagytam a régi vágyaimnak az eluralkodást és ma már bőven küzdök azért, hogy teljesen olyan küllemem lehessen, mint amilyet mindig is akartam, hiszen a kép, amit látok magamról az egészen más, mint ami a tükörben visszatekint rám. Jobban mondva, egészen idáig. Sok segítségnek hála az eltelt két év alatt olyan közel kerülhettem ehhez az ideálhoz, mint még eddig soha. Külsőre már-már önmagamat is meglepve egyéniséget tükröző változások következtek be, melyeknek mind örülök. S szerencsére anyagilag is akadtak megoldások, lehetőségek a kiteljesedés céljáért. Ezek közül szeretnék egyet kiemelni, az aránylag olcsón megszerezhető eszközök segítségével, a már megvásárolt holmik átalakításának lehetőségét. Illetve ugyan ezen eszközök segítségével a saját ékszerek vagy kiegészítők megvalósítását. Nem kell más hozzá, mint sem internet, bankkártya, rajta egy kis pénz és mehet a gyártás! (A képen a munka asztalom látható. Bár, ez az asztal sok oldalú, mivel itt írok, rajzolok és néha átalakítok. :D)

dsc07078.JPGNem kell elkeseredni, ha nem tudsz megvásárolni egy szegecses műbőr kabátot, nadrágot vagy felsőt, esetleg karkötőt. Mindezeket házilag is előállíthatod sőt, saját ízlésednek megfelelően sűrű vagy ritka megoldással gyarapíthatod a szegecseket. Ami elengedhetetlen az a türelem. Én elsőként a négyzet alakú alap szegeccsel próbálkoztam, mely nagyon egyszerű dekorációs eszköz. Ruhához tudnám elsődlegesen ajánlani, aránylag vékony textilhez, mert kicsi a hegyes vége. Én ezeket Ebayről vettem és aránylag igen olcsón. Tanácsos az oldal kereső paramétereket az alábbiak alapján beállítani, mint Free International shipping (ingyenes nemzetközi szállítás) és Buy now vagyis vásárlás most. Felesleges a licitálható oldalakat nézegetni. Emellett még beállíthatod, hogy a legolcsóbb legyen legelöl, bár én ezt nem mindig szeretem. Ugyanis, olyankor oldalakon keresztül maximum 3 variáció ismétli önmagát, minimális forint eltéréssel. Ha először nagyobb választékból szeretnél szemezni, hagyd az alap listázási beállításokat. Ami még nagyon fontos, hogy mielőtt vásárolsz, a kommentek és visszajelzések alapján győződj meg arról, hogy a regisztrált névről mik a vélemények! A több az elégedettség nagy eséllyel, nem ver át. Mert bár, csak pár száz forintról van szó, azért az is számít. Aztán vigyázz, mert az Ebayen könnyű eltévedni és a sok nézelődéssel órákat eltölteni csak azzal, hogy csorgatod a nyálad!(Tapasztalat :D) Ha megtanulja a kereső, hogy milyen kulcsszavakra szeretsz rákeresni, hamar megjegyzi és igyekszik mellékesen eléd tenni a szerinte megfelelő, eladó termékeket. És igen, akadnak bőven a Dark-Goth Szubkultúrához illő, aránylag olcsó ruhadarabok is! :D (A képen az én kis teljes készletem látható. Számomra kedves barátom készítette/vette nekem születésnapomra ezt az apró barkácsoló standot.)

product-hugerect-52665-10507-1348829344-227cd2625b918c9ccea3a24c89be40e1.jpg

Silver Pyramid Rivets – vagyis ezüst piramis szegecs. Egyszerű, de nagyszerű kis találmány. Nem kell hozzá lyukasztani se átalakítani az anyagot, bár arra érdemes figyelni, hogy csak vékonyabb textilekre tudod ráhelyezni. A szögletes oldalain négy kicsi, háromszög alakú, a végén hegyes kiállásai vannak, amiket ha átjutattál az anyagon csak behajtod őket és ott maradnak. Mivel vékony alumínium anyagból van, 2-3 hajtogatás után ezek a kis „lábak” leesnek. Mivel, én időnként kiszedtem majd újra betettem őket. Ha meguntam az adott variációt, de nem akartam egy használat után kiselejtezni, kivettem az anyagból és szemöldök csipesszel vissza egyengettem a lábakat egyenesbe. Ekkor újra használhatóvá vált. Amikor nem nos, akkor került a kukába. Az alábbi rövidnadrágomon és hosszú nadrágomon is ez látható. Az egyetlen hosszadalmas művelet vele, az az egyesével való beillesztés vagy kivétel. Amúgy egyszerű és teljesen kezdőknek bátran ajánlom, mint első kísérlet alapanyagaként. Arra viszont ügyelj, hogy elsőre olyan ruhát válassz, amit nem sajnálsz! Mert végeredményben ennek a kis lábai is kilyukasztják az anyagot és az tartós, maradandó! Anyag függő, de idővel foszladozni is kezdhet, bár tapasztalatim szerint a manapság lapható ruhák nem kezdenek el szétjönni. – Ez a többi átalakításra is érvényes! Első próbálkozásaidat mindenképp egy nem sajnált „kukában lenne a helye” ruhán vagy textilen végezd, hogy ha valami gikszer történne, ne legyen belőle gond!

44335.jpgA rövidnadrág viselve és anélkül. Kínaiban vettem és a szegecseket rá varrtam. Nem kell hozzá varrónői tudás ahhoz, hogy meglehessen csinálni.

Ezek a szegecsek voltak az első próbálkozásaim. Tavaly nyáron már viseltem őket, a nadrágot télen is, gyakorta. Akkoriban a térdén is akadt egy sor szegecs, viszont azokat kivettem. Mivel teljesen testre simuló nadrágról van szó, aminek erős, farmer jellegű anyaga van a térdnél betett szögletes kúp szegecsek nem voltak jó ötletűek. – Saját tapasztalatból fakadó tanács: Ahol tudod, hogy feszülhet a ruha ülés, járás, kar emelés, hajolás miatt, azon a részre ne tegyél semmit és legfőképp ne lyukassz! Nekem az említett térd résznél az anyagba szúrt apró lyukak szépen lassan elkezdtek tágulni. Amikor ültem, az megfeszítette a nadrág anyagot. S nem tudtam rajta engedni, hiszen a manapság kapható Skinny (és ennek többféle módosulása) alapvetően úgy van szabva, hogy teljesen a lábra simuljon. Jelenleg még gondolkodom, mivel lehetne megoldani a lyukakat, miután kivettem a szegecseket. Szerintem hosszanti felvarrókkal letakarom majd és belül egy plusz textilanyaggal levarrom, hogy télen ne szellőzzön. Eszembe jutott az is, hogy átvágom és nekem is lesz, egy térdnél szakad nadrág, de…. nem, ezt a darabot nem áldoznám fel a divat oltárán. Vastag nadrág, ami tökéletes viselet télen s ilyenkor NEM érdemes szellőztetni a testrészeket. Nem is értem és sose fogom azt, hogy télen alul öltözöttnek lenni menő és divatos. Kilátszó és fedetlen csípő, boka és térd az élen. Aztán reszket, mint a frissen lehullott nyárfalevél.

41ghymgccjl.jpg

Tree Rivets Screwback Spots – Hosszú és hegyes szegecs, amihez lyukasztani kell az anyagot, amibe szeretnéd tenni. Egyelőre nekem az egyetlen ezzel átalakított kiegészítőm egy műbőr csuklópánt, amin eredetileg kicsi szegecsek voltak. Viszont azok egyszerűen kiestek és kijártak, így egy percig sem gondolkodtam azon, hogy kicseréljem e őket. A kicsiket is kicseréltem, mivel az eredetihez képest sokkal strapabíróbbakat helyeztem a lyukakba (menetes csavarokkal rendelkeznek, az előzőn nem volt ilyesmi). Nagyon szeretem és az egyik kedvenc kiegészítőm főleg akkor, ha nagyon Metal Lady stílusra szeretném fogni a kinézetemet. Életem első nagy szegecses holmija és remélhetőleg nem az utolsó
(Bal oldalt az átalakított karkötőm látható. Eredetileg kicsi szegecses volt, de meguntam. A jobb oldali képen egy szintén átalakított, eredetileg szegecs nélküli csipke nyakörvem látható. Nem tetszett önmagában, így gondoltam feldobom. Nagyon büszke vagyok mindkettőre. Az alap kellékeket a Rockpincéből vettem és 1-2 ezer forintnál nem több egyik se. Szerintem simán megérte főleg ha azt nézzük, nem nekem kellett rávarrni a csipkét vagy megoldani a patent, csatt részt.)

dsc07065.JPG  dsc07072.JPG

Skull Head Screwback Rivets Spikes – Koponya szegecs, amihez szintén kell lyukasztás az anyagba. Egyelőre nincs átalakított holmim ilyesmivel, de az alábbi képen látható, nekem milyet sikerült rendelni. Ehhez nem csak át kell lyukasztani az anyagot, de a hozzá kapott csavar, vagyis hátulsó részét bele kell préselni a koponyába. Nem lenne gond, hiszen ennél stabilabb és maradandó megoldás ritkán létezik, viszont az eltávolítása már kevésbé lehet könnyű. Emiatt kétszer meggondolandó, hova és miként helyezem. Először karkötőt tervezek vele készíteni, aztán idővel máshol is viszont látnám. Ha így alakul, megmutatom majd.

61fojr8azwl_sy355.jpg

Rivets Spikes – Nyersen fordítva szegecsek tüskékkel. Ha ezzel a szópárossal keresel rá E-bayen vagy más angol nyelvezetű felületen, akkor sokféle mintázatú, színű, megoldással rendelkező, dekoráláshoz alkalmas szegecseket dob ki. Tengernyi választék akad, egyedül az elképzelés és a pénztárca szab határt. Megjegyezném, hogy szerintem egyáltalán nem drágák. (Bal oldalt a lyukasztás után csavarható apró tüske látható, balra viszont - amiről nem írtam - a cérnával felvarrható szegecs. Utóbbival készült az oldalt szegecses rövidnadrágom. Ez azért praktikus, mert nem kell lyukasztani, mégis stabilan fenn marad). 

50pcs-7-9-5mm-silver-punk-rock-studs-and-spikes-for-clothes-metal-bullet-rivets-for_jpg_640x640.jpg    il_fullxfull_419846247_akbs.jpg

 Punch Pliers – a lyukasztó, amivel a szegecsekhez megfelelő méretű lyukat tudod készíteni az anyagra. Általában több mérettel rendelkezik. Hasznos, mert a koponya fej és a hosszú szegecsek igénylik a lyukasztást és ezzel megfelelő méretűeket lehet készíteni, egyszerűen. Olyan, mint egy otromba csipesz. Alsó ajka lapos, a felső meg hegyes és erős kézszorítással a nyomás átlyukasztja az adott anyagot, legyen szó műbőrről vagy textilről. Hallható csattanás jelzi a sikert. Amikor lyukasztani kell olyan érzés fog el, mintha az eddig elfojtott rombolás és tárgyak tönkretételéhez érzett elnyomott vágyamat kivételesen kiélhetném. :D

s-l500.jpg

Die Punch Tool – Ügyebár ha karkötőt készítesz műbőrből, valamivel össze is kell fogni a végét. Pontosan patentos megoldáshoz kínál ez az eszköz lehetőséget. Igaz a patentot külön meg kell venni, de ezzel bele tudod igazítani és összerakni a végső megoldást. Természetesen a patent behelyezéséhez szintén kell a lyukasztó. Ez az utolsó darabja egy szegecses karkötőnek, de ha olyan ruhadarabot vagy táskát készítesz, még oda is alkalmas lehet. Csupán azzal kell számolni, hogy a patentnak megvan a maga mérete s például gyűrűhöz vagy kis méretekhez nem feltétlenül alkalmas. Illetve gyakorlás kell ahhoz, hogy sikerüljön a megfelelő összeillesztés, mert szó szerint össze kell préselni őket egymásba. Emiatt eleinte kidobható, nem kell, anyagokon használd először és számítsz a felesleg keletkezésére! Tapasztalatból mondom. :D

Lényegében ezek kellenek egy ruha, műbőr, esetleg cipő vagy táska átalakításához. Természetesen tetszés és igény szerint lehet bővíteni, válogatni vagy akár kihagyni, kinek melyik kényelmesebb vagy kell. Hogy őszinte legyek, jómagam nem érzek vágyat és késztetést arra, hogy ennél több átalakítást vagy formázást hajtsak végre egyes holmijaimon. Sose akartam varrónő lenni és a legkevésbé az a terület vonz. Én az az alkatú ember vagyok, aki inkább elmegy fizetni egy szakmabelinek és megkéri, hogy segítsen megvalósítani az álmát, sem mint saját kezemben átalakítsam és átszabjam az anyagot. Emellett szeretek kész termékeket vásárolni igen, én is azon a réteghez tartozom, akiknek fontos ez a fajta kényelem és emiatt fel is kerestem olyan boltokat, akik a stílusomhoz közeli termékeket árulnak. Persze tudom, hogy az effajta boltok ki is használják az emberek kényelmét és vágyait arra, hogy úgy juthassanak a saját ízlésüknek megfelelő holmihoz, hogy ahhoz ne keljen többet tenni, sem mint 3 kattintás és már érkezik postán. Szerintem ebben semmi meglepő vagy rossz nincs. Viszont a fentebb felsorolt eszközökkel olyan átalakításokat tudok végezni már kész termékeken, vagy létrehozni újat a műbőr szalagoknak köszönhetően, ami számomra nem jelent akkora energia és idő igényt, mint mondjuk egy ruha átszabása. Ennyi, a szegecsek behelyezése, áthelyezése és kivétele olyan átalakítás, ami szerintem a hozzám hasonlóan lusta, de anyagilag mégsem a luxus kategóriába eső személyeknek megfelelhet. Főleg, hogy egy énem örökre amolyan Metal lady, Metalhead és Rocker marad, aki imád lázadni, néha kirívó és megdöbbentő lenni a tudatlan halandók szemében ( 3:) muhahaha). Ennél egyszerűbb egyedi Metal stílusú holmikat el sem tudok képzelni. Idővel szeretnék még több kitűzőt és felvarrót venni, amik szintén annyiból állnak, hogy készen megérkeznek, s én csupán oda teszem, ahova az ízlésem diktálja.
Például a műbőr kabátom már várja egy ideje, hogy átalakításokat végezzek rajta, de ő vele még várni szeretnék. Majd akkor esek a lyukasztóval és cérnával az anyagának, ha más biztos vagyok a tudásomban, az elképzelésemben és kezeimben. Nem mintha bánnám, ha sérülne. Ahhoz képest mennyiért lehet kapni például egy Killstar féle kész motoros dzsekit, ennek az ára nevetségesen olcsó volt három évvel ezelőtt. Illetve akad egy új nadrágom, amit inkább felvarrókkal dekorálnám ki, ahogy a műbőr kabát hátát is. Illetve nagyon szeretem a kitűzőket a táskáimon hordani, bár a sok természeti hatás miatt elkezdtek oxidálódni és elgyengülni. Amin nem lepődök meg, hiszen őket aránylag olcsón lehet kapni.

dsc0709933.jpgS ha már táska! Nemrégiben sikerült helyrehozni egy övtáskának a cipzárját (nem én oldottam meg a gondot, hanem egy kedves barátom) és utána rögvest neki láttam szegecsekkel kidekorálni. Ő az első olyan vászon anyagú holmim, amit lyukasztóval merészen „tönkre” tettem. Bár, úgy tűnik, hogy az az anyag, amiből készült nem kezd el foszladozni ennyitől, szóval remélhetőleg tartós. Imádom ezt a táskát és bár nincs tele szegecsekkel (igen, azon is elmorfondíroztam, hogy mi lenne, ha beborítaná, és mindenhol lenne, ahova a lyukasztóval hozzá férek), egyelőre úgy vélem, hogy épp így jó. Tény, hogy a „hasitasi” gúnynévként ismeretes, régi viselési módja, amit általában nyugdíjhoz közeli férfiakon lehetett látni, nem tudom kiverni a fejemből. Ez valami olyasmi lehet, mint a szandál zoknival: mindkettő idiótaság, ökörség és visszataszító. Mégis, el kell ismernem, hogy az övtáskának avagy „hasitasi”nak van haszna. Kényelmes a viselete, aránylag sok szükséges holmit magammal tudok cipelni úgy, hogy a kezeim szabadok és folyamatosan vele vannak. Láttam már úgy viselni eme táska típust, hogy azt menőnek és lazának lehetne nevezni, persze a fiatalok kreativitásának köszönhetően. Annak érdekében, hogy elkerüljem a „hasitasi” jelenséget, én hátra teszem féloldalasan. :D S mi tagadás, a szegecsekkel már inkább menő, sem mint idős férfiak jellemző viselete lenne a nyáron. Természetesen szegecses övtáska kapható az előbb említett márkánál (Killstar), de az én megoldásom olcsóbb és szerintem jobb is, hiszen a szegecsek (vagy bármilyen más dekorációs apróság) úgy helyezkedik el, ahogy tetszik és akarom. Nem egy nagy ördöngösség tény, de ha csak minimálisan is, sikerült valamelyest a magam ízlésére formálni. Hasonlóan bármilyen táskát ki lehet dekorálni feltéve, ha az anyaga is engedi. Mert például egy eredeti bőr táskát nem tanácsolnék bár, aki ilyesmit szeretne inkább, valószínűleg aránylag olcsón beszerezhető táska után vadászik. Ajánlatos a használt holmik, turkálók boltjaiban körbe nézni vagy az interneten, hátha árulnak olyat, ami tetszhet, és ha elképzeled átmódosítva, akkor ideális lehet a számodra. Az ilyen olcsóságokon érdemes gyakorolni és átalakításokat végezni.

dsc07106.JPG

Következő képeken szeretném bemutatni a rövid és hosszú nadrágot, amiket nemrégiben sikerült vásárolnom, pontosabban egy héttel ezelőtt hétvégén. Nem saját pénzből, hanem támogatás során jutottam hozzájuk és el kell ismernem, elég drágának mondhatóak bár, attól függ ügyebár honnan nézzük. (Értem ez alatt, hogy egy külföldről vásárolt, stílushoz hozzám közel álló bolt valószínűleg drágább lett volna forintban tekintve). Eme rövidnadrágról és hosszú nadrágról szeretnék kicsit mesélni. Először is felismerhető lehet azok számára, akik rendszeres vásárlói a New Yorkernek. Elismerem, szeretem azt a boltot, mert gyakran akadnak olyan ruhák náluk, ami tetszik és stílushoz közel állóak. Mert bár igen, meglovagolják a rocker-nek lenni jó divathullámot, de…. nem érdekel. Ez a két termék szerelem volt első látásra sőt, a rövidnadrággal osztozkodok egy számomra kedves baráttal (vagyis, neki is pont ilyenje van) és szerintem nagyon jó darab. A New Yorker nekem mindig is olyan bolt volt, ami szíven ütött és gyakran lehervadtan távoztam tőlük, mivel a túlsúlyos állapotomban gyakran nem találtam a méretemnek megfelelő darabot egy kiszemelt fazonból sőt, egy időben a szerintük XL-nek titulált méret is, épp hogy megfelelő volt. Három évvel ezelőtt vettem náluk egy műbőr nadrágot XL méretben. Talán mondanom sem kell, hogy manapság bő rám, bár ez a nadrág kivételesen még így is kényelmes. A műbőr dzsekim szintén tőlük van és XL méret, ennek ellenére épp így kényelmes, hiszen jelenleg alá tudok öltözni most, hogy nem szorul a karomra és nem nehéz felcipzárazni (annak idején az volt).

dsc07039.JPGA mostani két nadrág euforikus vásárlási érzést hagyott maga után. Remélem, nem leszek boltkoros. :D Ez pedig nem más volt, mint sem jó lett rám olyan méret, amiről eddig álmodtam. A New Yorker termékei általában hiába tetszettek, gyakorta le kellett mondanom róluk, hiszen az XL nem volt gyakori és a többi fel se jött rám. A nadrágokról nem is beszélve. Meg láttam egy 38-as Skinny nadrágot és elszorult a torkom, mert arra gondoltam: ennyire vékony soha nem leszek. S persze a legjobb, nekem leginkább tetsző darabok mekkora méretben léteztek csupán? 38 vagy annál kisebb. Elvétve akadt 40es vagy XL nadrág, de azok…. nos, nem a stílusomnak megfelelőek voltak és elég makacs, no meg önfejű vagyok ahhoz, hogy akkor se veszem meg, ha itt a világvége. Nem tetszik és nincs bizsergés, akkor feje tetejére állhat a világ, akkor se. Nos, a rövidnadrágnál először az L-est emeltem ki, mivel tapasztalatom az sugallta, hogy a New Yorkerben árult márkáknál másabb a méretezés, mint egy konkurencia társánál. Aztán a hiúság azt súgta: Ugyan, vedd ki az M-es méretűt is! Ne félj, egy próbát megér! De szerintem jó lesz az rád! – Igaza lett. Pont jó lett rám az M méretezésű rövidnadrág és azt hittem felsikoltok örömömben az öltőzőben. Csupán a velem jött kísérőm miatt nem akartam kellemetlen helyzetet teremteni. :D Utána megakadt a szemem egy fekete nadrágon, legtetején 38-as méretjelzéssel. Elszorult a torkom. Próbáljam vagy hagyjam? A hiúság ismét megszólalt: Mérd csak magadhoz! Nézd meg és hidd el nekem, jó lesz az! Nem fogsz csalódni! – Megtettem. Első ránézésre jónak tűnt, de fel kellett próbálni. Megtettem. És RÁM JÖTT! De nem a beletömöm magam, mint pulykába az utolsó túlmért tölteléket és nem, nem egy kötözött sonkának néztem ki benne, hanem pont jó lett rám. Patent, tökéletes. Sőt, a dereka még bő is lett, viszont a lábaimra pontosan jó, így nem mertem kisebb méretet. Inkább hordok övet. Alig akartam elhinni a szememnek! 38-as nadrág RAJTAM? És igen, megtörtént! Ma már kijelenthetem: bátran nézelődhetek kedvem, kényem szerint bármelyik szimpatikus boltban, mert nem kell félnem és attól tartanom, hogy megint csalódottan távozok az üzletből. Ugyanis már biztos, hogy lesz rám való méret is. Főleg az M-38as párossal. Ez épp az a tökéletes közepes méret, ami se nem túl kicsi, se nem túl nagy és mindig van belőle! Imádom, az a nap csúcspontja volt egészen addig, míg el nem mentünk a Székesfehérvári Árpád Fürdőbe. Utána az lett a nap csúcspontja. Felettébb boldog lettem és ezt az érzést valójában lehetetlen leírni. Amikor serdülőkorod óta áhítozol a vékonyabb alkatra, vágysz arra a méretre, aminél nem kell lemondásokkal és alkukkal vásárolnod. Nem kell otthagyni egy nagyon tetsző ruhát amiatt, mert nincs a méretedben. Nem kell elviselni többé a tükör szörnyű látványát, ahol hiába a megszerzett nagy méret, mégis csúnyán áll, mert az egész küllem egy túlméretezett bolygó. Nagyon sokáig csak álmodoztam arról, hogy milyen jó lehet azoknak, akik bárhová betérnek, szinte mindig találnak maguknak való ruhát és nem kell azon gondolkodniuk, hogy vajon mit tegyenek vissza a polcra. Milyen lehet olyan vásárlónak lenni, akit csak a pénztárcája tart vissza, de a teste adottságai nem. – Már lemondtam arról, hogy ilyesmi érzésben és életvitelben részem lehet. De, sikerült! Megcsináltam! Eljutottam oda, amiért elkezdtem az edzéseket. Sikerült elérnem azt a test kinézetet és paramétereket, amiért elhatároztam magam! S bár eltelt két év és két hónap durván, megérte! Megérte az összes harc és küzdelem, az izzasztó és néha lehetetlennek tűnő állapot! Megérte az összes olyan reggel, amikor újra elhatároztam magam, hogy ma más lesz, ma nem csalok, ma nincs édesség csak edzés és tudatos táplálkozás. Megérte, hiszen végül sikerült. A sok próbálkozás beépült egy megszokott, minden napos rutinná és ma már az agyam nem átverhető ízfokozókkal, kristálycukorral és egyéb mesterséges úton előállított kémiai vegyszerekkel – kiürültek és kerülöm őket. Megérte, az eredmény önmagáért beszél! (A csillagos nadrág leárazottan és sürgősen vett HM darab (elszakadt az egyik nadrágom és javíthatatlanul) ami bár 42es, nagyon kényelmes és 2ezer forintért vesztegetett összegét tekintve szerintem, jó vásárlás volt. Tervezem, hogy idővel a csillagok közepére szegecset teszek, de még nem tudom milyet. Nagy esélyt látok rá, hogy a piramis lesz, hiszen csillag minta hátul is van és le kell tudnom ülni benne. De lehet, inkább így hagyom. Még nem tudom. De szeretem, főleg az együtteses pólóval.)
Szóval, nekem elhihetitek: „A legnehezebb célokért való küzdelem a legerősebb emberré kovácsol s végül az elért út vége elhozza a mámort.”

ujrovidnadragmmeret.jpgAz új rövidnadrág a láncommal, amivel kicsit feldobtam a küllemét. 

dsc0447157.jpgÚj, 38-as fekete nadrágom. 

A bejegyzésem zárásaként szeretnék egy bónusz képpel kedveskedni. Ügyebár egyszer közzé tettem kétféle öltözék ötletet az OGT nevezetű esemény kapcsán. Rendben, igazság szerint egyedül a fűzőt nem tudtam eldönteni, hogy melyik legyen az adott szoknyát illetően. (Facebook kép ITT megtekinthető). De akadna egy harmadik verzió is, ami kicsit vagányabb és extravagáns az én személyiségemhez és prűd mivoltomhoz képest, bár a bennem szunnyadó és néha felszínre törő lázadó Metalhead énem erre szavazna. :D Nemes egyszerűséggel a cipzár mintás fűzőhöz az elég olcsón vásárolt harangszoknyámat venném fel, mely rövid mivolta miatt olyan… kihívó talán? Nem tudom minek megfelelő nevezni. Viszont jó párosítás lehet ez is. Emellé a hálós kesztyűm (ahogy tavaly, szeretem ezt a kiegészítőt), hálós vagy más mintás harisnya, bakancs és szerintem fekete szegecses karkötő a madár koponyás nyakékhez. Bár, gondolkodtam a szegecses kiegészítőkőn is, hogy vegyítem a stílusokat, de az igazság az: nem tudnék dönteni. Így is örülök annak, hogy egyelőre egy elhatározásra jutottam.
Megmutatom az elképzeléseket, és ha nem is az eseményen, de remélem, idővel egy fotózás miatt viszontláthatóak lesznek vagy lesz valamelyik szett. - Természetesen várom a véleményeket az öltözék összeállításról és a blog adta DIY témáról egyaránt! 

masokogtosszeallitasterv.jpgEgér koponyás variáció egy fekete szegecses karkötővel. A harisnya új, nem régi szerzeményem. (: 

vegyesstiluskinezet.jpgNem tudom mennyire kivehető, de itt viszont kezeimen szegecses karkötők vannak, ahogy a nyakamon is, a fentebb már ismertetett csipkés nyakörv, szegeccsel. Gondolkodom valami alatta lógó nyakéken, mert így túl üresnek hat számomra a kulcscsont mentén a hosszanti mellkas rész. Vettem fel egy nyakéket, de az lelóg a fűzőre és fénylik is, emiatt nem észre vehető. Talán a koponya medál nyaklánc megfelelhet vaaagy, majd vásárolok az OGT-n! *-* (Bele se merek gondolni, mekkora összegeket hajlandó lennék elkölteni ott, ha lenne.)

Köszönöm, hogy benéztél, olvastál és remélem hasznos DIY
(
do it yourself rövidítés, vagyis csináld magad
) tanácsokkal, tippekkel láttalak el.
Kellemes Nyarat mindenkinek és kreativitásban,
sportban és elhatározásokban gazdag időszakot kívánok
az összes kedves olvasómnak!
Cathreen Misery

Szólj hozzá!
2018. június 20. 19:15 - Cathreen Misery

Horrorisztikus és Különc Sorozatok

Avagy kedvenc sorozataim nem mindennapi témával, történettel, ötletekkel.

547b29a86f5d537250c276b921935d95.jpgA sorozatok átmenetet képeznek egy hosszú film és egy igen rövid anime epizód között. Emiatt szerettem meg nézni a sorozatokat, mivel nem tartottak túl sokáig, de nem voltak sose túl rövidek se, hogy megunhassam őket. Egy időben olvasgattam arról is, mennyire másként írják a forgatókönyveket és osztják be az egy évadra jutó pénzt (támogatást) a sorozatkészítők s hát, amikor ezen elmorfondíroztam rájöttem, az egyik legnehezebb szakma lehet a sorozat forgatókönyv írás. A filmekhez írt forgatókönyvek sem egyszerűbbek, bár a szembetűnő hasonlóság mindkettőben szerintem az, hogy korlátozottak épp azért, mert x idejű film vagy x darab epizódhoz kell alkalmazkodni. Mondjuk, az észrevételeim azt mutatják, hogy bőségesen akadnak történetet előállító, tehetséges emberek, s ha már nem, már létező könyvet vagy híres történetet dolgoznak fel ismét, sorozat keretein belül. Szerintem a sorozat olyan téren jobb a filmeknél, miszerint több lehetőséget ad a részletesebb cselekmény, személy, helyszín bemutatására. Ha a sorozat anyagi háttere engedi, elhúzhatnak dolgokat és ez jó, mert lehetőséget és teret adhat karakterek kibontakoztatására, izgalmas és kalandos cselekmények elnyújtására vagy részlet gazdag szakaszokra, mint a múltjukkal való megismerkedés. Ritkán csöppen a néző hirtelen egy szituációba, s ha mégis, idővel legalább egy epizódot arra fognak szánni, hogy megmutassák a kezdeteket.
Magamat sose tartottam sorozat őrültnek és kevés olyan volt, ami hosszú ideig vagy akár a végéig képes volt rabjául ejteni. Ilyen volt serdülő koromban (lehettem 14 éves talán), amikor a Viasat3-on adták a Bűbájos Boszorkákat. Gyakran azért siettem haza, hogy a délutáni részről nehogy lemaradjak. Szerintem az volt életem első olyan sorozata, amiért rajongtam, szerettem és rabjául ejtett. Izgalommal és kíváncsian vártam a következő részt még akkor is, amikor csalódást okoztak (Prue, a kedvenc karakterem meghalt benne). Természetesen később az interneten utána olvastam, hogy a színésznőt muszáj volt kiírni a sorozatból, mert idegesítő és sokakkal rosszban lévő személy volt a stábnál.
Kiírni… Milyen érdekes fogalom, nem? Vajon amikor a rendező (vagy pénzzel rendelkező támogató) kitalálta, hogy Prue haljon meg és ezzel megváltoztatta a sorozat egy alap tégláját, miként viszonyulhattak a forgatókönyv írok?  Én biztosan képtelen lennék változtatni egy történetemen, ha már egyszer készen van. Bár, tudtommal a sorozatok története is folyamatosan készül, mialatt forgatják a részeket. Illetve egy rutinos és gyakorlott sorozatnéző fellelheti idővel a sablonosnak nevezhető, de jól bevált trükköket, amikhez előszeretettel nyúlnak azon sorozatok, akik sikeresek akarnak lenni. Mert hát, el kell ismerni és tudatosítani kell: a készítők, mindegy kiről és miről legyen szó (film, sorozat, könyv, anime, reklám film vagy plakát, stb.), mindenki arra utazik, hogy híres, sok pénzt bevonzó, amolyan kasszasiker alkotást hozzon össze, amit a többségnek el lehet adni és veszik is, mint a cukrot. Ehhez persze, egyrészt a jól bevált megoldásokhoz kell nyúlni igen gyakran, másrészt alkalmazkodni próbálnak a többség igényeihez (érdekes, hogy emiatt egyre több a „hülyenéző”, rettenetesen ostobának, bugyutának tekintő film is). Sajnos emiatt a megfelelési kényszernek köszönhetően, sok remekmű borzalmassá válik. Kevés a kiemelkedő alkotás és rendre miért? Mert amiket rákényszerítenek az alkalmazkodásra, azokból az egyediséget jelentő kulcs veszik el. Gyakran hallom a film kritikusoktól azt, hogy mennyire rossz a film, mert bután van levezetve, ordítóan nagy baklövéseket csinálnak, ami nem oda illő, stb.. De egyik sem emeli ki, hogy amíg a nézők többsége az agyat kímélő és mellőző, már-már zombikat szórakoztató filmekre vágynak és azokra veszik többségében a jegyeket (igen, a mozi jegyek eladása nagy befolyásoló tényező tud lenni), addig nem várhatjuk el, hogy minőségileg intelligensebb alkotásokkal gyarapíthassuk a személyiségünket.
Szerencsére, nem kell elkeseredni, mert akarnak alkotók, akik szembe menve az elvárásokkal, trendekkel, népszerű buta tézisekkel és a buta emberek igényeivel, olyan sorozatokkal gazdagítják az ember minden napjait, amik szórakoztatásuk mellett még jók is. Bár nem tagadom, még ezek között is akadnak alkotások, mik néha hozzányúlnak egy-egy már bevált ötlethez vagy megoldáshoz.
Ahogy az tőlem megszokható, alapvetően nem átlagos és nem megszokott témájú sorozatokat szeretem, bár otthoni étkezéseimhez (ebéd és vacsora), szoktam kicsit normálisabb sorozatokat nézni. Ezek közül, amiket láttam és tetszett is: Csillag kapu, Shield (Marvel sorozat), Holnap legendái (DC sorozat), Íjász és Flash első évada (negyedik évad végéig láttam mindkettőt, de nagy eséllyel nem folytatom tovább és a negyediket is megbántam, hogy megnéztem.). Az animék mellett szeretem az élőszereplős sorozatokat, hiszen nem mindig vágyom a rajzolt karakterekre és történetekre főleg, hogy a Japán eredetű animéknek megvan a sajátos stílusa. Van, amikor arra van szükségem és olyankor nézek pár részt, de ahhoz tényleg hangulat kell. A sorozatoknak is megvan a maga bája és szeretnék róluk írni véleményt, kritikát. Az alább felsoroltak mindegyikre szerintem olyan, amit megéri megnézni, ha meg nem volt hozzájuk szerencséd, viszont ember függő, kinek melyik, mennyire fog tetszeni.
Illetve szeretném kiemelni, hogy nem mind Horror kategóriájú egytől egyik, hanem akad más besorolású sorozat a listán. Ettől még kedvelhető és különcnek nevezhetőek a maguk módján és el is mondom szerintem, mivel lettek nem hétköznapiak. (:

Hannibal (2013-2014, 3 évad)

2c6c222a9bababae8d608953d99b1f89.jpgNem véletlenül áll az első helyen. Sajnos csak három évados és lezárt sorozatról beszélhetünk, melynek elsődleges formája a könyv volt, majd jöttek a film feldolgozások s végül a sorozat. Eleinte ódzkodtam tőle, mert féltem, hogy nem fog beleilleni a Hannibal univerzumba, amit a könyvek és a filmek megteremtettek, aztán kellemesen csalódtam. Mert bár, nem a megszokott színészeket kapjuk, ahogy a kezdet is érdekes mégis egy gyöngyszem. Bőven hozzá adott Hannibal világához és nem elvett. Örülök, hogy a részese lehettem, ha csak három évadra is. S bár a három évad kevésnek tűnhet, egy rész több, mint negyven perces. Nekem eleinte nagyon hosszúnak tűntek az epizódok, de hamar meg lehet szokni és mikor vége lett a sorozatnak, már hiányzott. A feljegyzések szerint a sorozat a Vörös Sárkány előtörténete szeretne lenni és ekképp helyezhető el a Hannibal világban. A színészek szerintem zseniálisak voltak s b ár akadt egy kissé sablonos, gyakorta idegesítő hölgy karakter, mégsem tudnám elképzelni nélküle a sorozatot. Ugyanis az átlagember szimbolikájaként tökéletes és nélküle az egész ultra beteg sorozat lehetett volna, melytől elveszíti e a realitás talaját maga alól s hát, ha a néző nem veszi komolyan a látottakat, akkor miért borzasztana meg? A Hannibal sorozat hűen elődeihez, félelembe taszít, meglep, megfürdet a bűn és gonoszság mocsarában aztán visszatesz az életbe és hagyja, hogy megnyugodj. Amint azt hiszed, hogy minden ismét rendben van, az igazság és szeretet újra uralkodik, a világon megragad és lassan, de biztosan ismét a fekete mocsár mélyére kezd húzni. Szimpatikussá válhatnak olyan karakterek, akik a törvényeink és társadalmi normák szerint gonoszak, rossz emberek. Ez és sok más dolog elgondolkoztat még akkor is, ha nem akarod. Amiért imádtam a sorozatot a morbid stílusa mellett még az intelligencia magas foka. Szinte minden karakternek van valami specializációja, amiben kiemelkedően okos, jártas, tanult és legfőképp MŰVELT. Tetszett, hogy a legbutább ember…. nos, nem volt. Az intellektuális szócsaták, a pszichológiai személyiség felmérések egymásról, a puszta mentális harcok fellegvára ez a sorozat, ahol a kannibalizmus eltörpül a karakterek némely cselekedete vagy gondolkodása mellett. Sőt, az első évad után szépnek, művészinek és elegánsnak találtam a kannibalizmust. :D Hannibal konyhai jelenetei komolyan kedvet csináltak ahhoz, hogy én is főzzek és süssek, bár tény, hogy rettenetesen megutáltam ezt az idő és energia igényes dolgot. Annyira jól lettek megcsinálva a részek, hogy egy percig sem gondolkodtam azon, hogy miből készíti az ételt, csak meg akartam kóstolni.
Bátran ajánlom a sorozatot bárkinek, akinek erős a gyomra és szereti a pszichológiát, krimit, groteszk ábrázolás módokat, művészetet, történelmet és legfőképp: az intelligens alkotásokat.

Dexter (2006-2013)

f5c1a72e83ab9d6916746cfb33632ddb.jpgA sorozat Jeff Lindsay Dexter dühödt démonai (Darkly Dreaming Dexter) című művén alapul. Az első évad a regény történéseit követi, majd a forgatókönyv írok egy teljesen más történetet kezdtek el kibontakoztatni utána. Talán mondanom sem kell, hogy a könyv olvasása nélkül is egyértelmű az eltérés és változtatás, amolyan stílusváltás jeleként. Természetesen elsőre az keltette fel a figyelmem, hogy a főszereplő egy sorozatgyilkos, aki a rendőrségen dolgozik vérnyom elemzőként. Kétségem nem volt afelől, hogy egyszer végig nézzem. Meg is tettem és az utolsó évad egyenest borzalmas lett. Felesleges volt. Talán a harmadik évad végéig mondanám azt, hogy nézhető, de utána gyakran nyögvenyelő, akadozó, önmagából kifordult sorozattá vált, ahol az ötletek és a karakterek, no meg a múlt nem akart megegyezni egymással. Bár, nem bántam meg, hogy az életem részese lett. A színész szerintem fantasztikus. Az az arc… az tényleg egy sorozatgyilkos arca, ez az első perctől kezdve nekem egyértelmű volt. Maga a város Miami a szép és napsütötte, tengerpartos település, ahol folyton strandolásra alkalmas az idő és minden zöld, idilli és szép, eleinte nagyon nem tetszett. Hogy jöhet a képbe egy ennyire szép város egy ilyen történettel? Aztán megértettem: szándékos, erős kontraszt. Hiszen Dexter sötétsége virít ezen a településen, mint éjszaka a neonlámpás reklámok. :D Ha az összes évad nem is, de az elsőt mindenképp érdemes lehet megnézni. Sajnos a könyvet nem olvastam, de tervbe van véve. Remélem idővel ez is, ahogy oly sok remek írás, végül az elolvasottak polcaira kerülhet.
Utolsó tanács: semmi táptalajt nem ad arra, hogyan lehet, megúszni egy gyilkosságot vagy miként lehet sorozatgyilkosként éveken át tevékenykedni! Nem érdemes az ő módszereit követni, ha esetleg valakinek megfordul a fejében. Elmagyarázzák, hogy ő miért ennyire láthatatlan a nyomozók előtt és miért nem bukott le éveken át, de mély részletekbe nem mennek. S talán, jobb is ez így. Hiszen a sorozat nem ösztönözni akar embereket, sem ihlet forrásként rendelkezni, csupán szórakoztató jelleggel született. Ahogy mondani szokás, nem kell mindent elhinni, amit látsz. (:

dacf7adf184e48076524688d0ee48dd3.jpgLucifer (2016-tól napjainkig)

Még mindig nézem, és nagyon szeretem! Menő, pörgős, vicces, remek karakterekkel, akik lassan, de biztosan kibontakoznak és egy antihős főszereplővel. Szeretem, amikor a főszereplő nem átlagos és olyan jellemvonásokkal rendelkezik, amivel nem nevezhető a jó karakternek, de végülis rossznak sem, egyszerűen ingázik a két oldal között. Lucifer Morningstar tipikusan az a karakter, aki azonnal szembemegy mindenféle elvárásokkal, normalitással, társadalmi normákkal és megtestesíti a rossznak vagy gonosznak vélt, bűnös szokásokat. Persze, hogy ezt teszi, hiszen Ő maga az ördög! Szívességeket teljesít cserébe, hogy ha szüksége lesz rá, viszonozzák. Természetesen más bibliai karakterek is megfordulnak a sorozatban, ahogy egy halandó hölgy nyomozó is fontos szerepet kap. Én sokat nevetek rajta, mivel kifiguráz elég sok prűd dolgot, ahogy társadalomkritikával is bír, no meg vallási karikatúrával. Tény, hogy a mélyen vallásos emberek között igazi borzadály és fertő ez az alkotás, ami a szemükben sértés… mi tagadás, engem emiatt még jobban érdekelt. Jelenleg még nézem és eleinte olyan hírek terjengtek, miszerint a harmadik évad után, nem lesz folytatása. De szerencsére a netflix úgy határozott, hogy lesz és remélem, tartják a megszokott színvonalat. Bátran ajánlom mindazoknak, akik nyitottak az iróniára, önkiparodizálásra, fekete és vallási viccekre (de akad tök átlagos humor is benne), mindezt megspékelve krimivel az angyalok városában.

569a5c57093606749f1d559c705fdcd4.jpgX-akták (1993-2002 + 2016 folytatás)

Ötletem nincs mennyi idős lehettem, amikor láttam az első részt. Emlékszem, igyekeztek távol tartani tőle és elérni, hogy ne láthassam a TV-ben a részeiket, pedig már akkor is nagyon érdekelt és kíváncsivá tett. A maga korában és műfajában szerintem nem véletlenül lett híres, kiemelkedő sorozat. Mert bár sci-fi és azon belül is földönkívüli témákat boncolgató sorozatnak lehet besorolni, szerintem megállta a helyét. Az egyik filmet is láttam mi ehhez készült és mit ne mondjak, képes volt elérni nálam azt, hogy elgondolkozzak. Vajon léteznek? Van más élet is ebben a hatalmas univerzumban? S ha igen ők milyenek? Tényleg rabolnak el embereket tesztelés céljából? Hiszen az ember mit tesz a saját környezetével, ha nem feltérképezi, megvizsgálja, és pontos válaszokat keres egy eddig ismeretlen lény analizálásával. Sajnos nagyon régen láttam és tervezem újra megnézni még akkor is, ha az eleje nagyon régi, mi meglátszik a film minőségén (bár a régi nem jelenti azt, hogy rossz is!). Ha minden igaz 2015 után a Fox még új hat évadot fizetett elő és készültek el az eredeti szereplőkkel, de el kell ismernem: az már kevésbé vonz. Nem tudom megtekintem e őket, lehet kihagyom. Az effajta erőltetett folytatásoknak általában nincs jó vége és rettentően nehéz az elődjéhez képest hasonlót vagy jobbat alkotni. De, ki tudja? Lehet, megér majd egy próbát. Hiszen „Hinni akarok”.

Halottnak a csók (2007-ben készült és két évad lett)

62e3026eca03e43cf6e13d108d6721aa.jpgAngol címe: Pushing Daisies. Besorolása dráma, vígjáték. Mit ne mondjak, ez teljesen így van. Készítője Bryan Fuller (Haláli hullák, Wonderfalls) és látszik a stílusa, lenyomata. Nekem nagyon tetszett, mint a képi világ, mint a történet, mint a zene és karakterek egyaránt. Egyszerre szomorú és vicces, groteszk és mesés, elvont és átlagos, sötét és fényes. Sajnos nem túl hosszú, mégis megéri az összes percét. Szerintem a cukormázba bujtatott fekete humor remek élőpéldája, mely képes volt bebizonyítani, hogy a morbidnak gondolt ábrázolások és dolgok lehetnek igenis átlagosan tálalva, könnyen emészthetőek, miközben elgondolkodnak. Én sokat gondolkodtam utána azon, vajon miként cselekedtem volna Ned helyében (akinek amúgy nem derül ki a teljes neve), ha nekem is ilyen képességem lenne. Ti mit tennétek, ha egy érintéssel felkelthetnétek a holtakat, de ha egy percnél tovább életben hagyod, akkor valaki más hal meg helyette? Viszont ha másodjára is megérinted, végleg meghal és az állapot visszafordíthatatlan. – Ezen mennyit töprengtem, édes isten… :D

Dark sorozat (netflix, 2017)

6c56ec79b4eacb4e6b8f4625b9413d62.jpgNémet misztikus sorozat. Igen, minden teljesen német benne. S bár én angol szinkronnal és felirattal néztem végig, utólag megbántam, hogy nem az eredeti nyelven néztem meg. Biztosan sokkal jobb lett volna, bár természetesen idővel megszokható bármelyik beszélt nyelv. Német városban, német elnevezésű emberekkel és nem utolsó sorban, német színészekkel munkálkodó, különleges sorozatról beszélhetek, mely elsődlegesen a címével keltette fel az érdeklődésemet. Egyszerű, egyszavas, tömör és mégis sokat mondó. Dark, avagy a sötét. Eleinte nem értettem, hogy miért ez a címe, mivel nem kaptam rá választ. Az igazság az, hogy a legvégén, az utolsó évad, utolsó fejezete legutolsó perce után kap értelmet az elnevezés és döbbentem rá, hogy a cím tökéletes. Egy mély, sötét nyomot hagyott bennem és a mai napig vegyes érzelmekkel gondolok rá. Nem azért, mert rossz lenne sőt, jómagam nem találtam kivetni valót benne. Néha lassúnak tűnhetnek a jelenetek vagy vontatottnak, esetleg elsőre feleslegesnek ható információval látnak el, de a végére…. a végére minden világossá lesz, minden értelmet nyer és az ok, okozat megszületik. Sajnos, így is akadnak megválaszolatlan kérdések benne, amikre szívesen kaptam volna valami magyarázatot. De nem. Emellett ez a sorozat nem babusgat senkit, nem ígér happy endinget, de nem fog halálra ijeszteni sem. Egyszerűen lassan elsüllyeszt a sötétségben, elmerülsz a főszereplővel egy érthetetlen és önmagából kifordult világ büdös bugyrába és a végére nem szed ki onnan senki. Erős idegzetűeknek és lelkűeknek ajánlanám és azoknak, akik szeretik, ha a kérdéseiket csak a végén válaszolják meg, vagy ha kap is választ, az még több kérdést hoz magával. S bár kimondott durva, morbid jelenet nincs benne (akadhat, de azok… nem tartom vészesen elvontnak), inkább az ember lelkére hat és arra, hogy a néző tud gondolkodni. Hannibalhoz hasonlóan, ez a sorozat sem gondolta azt, hogy egy hülye nézi meg, így nem is éreztem magam annak, amikor a kalandok részese lehettem. Utálom, ha ostobának néz egy alkotás. Nem kell. Hagyjon gondolkodni, morfondírozni és töprengeni. Na, a Dark sorozat bőven gazadag ilyen részekkel, elemekkel. Sőt az első 3 rész után az összes epizód végén gondolkodnom kellett pát percet, mert a felmerült kérdések és talányok egyre több és újabb felvetést hoztak magukkal.
Tényleg egy sötét sorozat. És nagyon ajánlom főleg azoknak, akik tényleg egy nyomasztó, elvont, néha talán lassabbnak ható, de gondolkoztató és kedvelhető vagy épp utálható, teljesen hétköznapi karakterekkel szeret együtt átélni valamit, ami… nem e-világi.
Többet nem árulok el.

Euréka (2006-os sorozat, 5 évados)

1ede5831149e32e29fb47144ee6ac7a2.jpgSci-fi sorozat, néhol humorral megfűszerezve. Átlagosnak nevezhető elsőre és semmi különlegeset nem tartogathat azoknak, akik az első epizódnál leírnak egy sorozatot, bár szerintem a bevezetés sem lett rossz. Sablonosnak tűnhet, de idővel egyáltalán nem lesz az főleg nem vissza gondolva. Viszont aki belekezd, annak tudnia kell, hogy fantázia tudományokkal bővelkedik avagy, nem kell mindenáron a jelenleg ismert és bizonyított tudományos tényeket keresni és elvárni az alkotástól, mert akadnak majd inkább elméleti síkon vagy az álomvilágban létező, de itt megvalósuló eredmények. Aki erre „allergiás”, hogy egy alkotás nem ragaszkodik teljesen a reális tudományokhoz, az… inkább ne kezdjen bele. De ettől eltekintve remek sorozat. A főszereplő kedvelhető, a szokásos szerelmi szálak megvannak benne, ahogy 1-2 karakter egyaránt tűnhet tipikusnak. Ettől függetlenül vagy épp eme karakterek miatt szórakoztató, megnevettető vagy néhol épp elkeserítő. Remek kikapcsolódást tud nyújtani a lusta délutánokon és „semmihez nincs kedvem, de úgy néznék valami jót” estéken. Emellett bőven akadnak benne egyedi jellemzői, mint egy beszélő ház vagy az, hogy az egész város okosokból áll, tudósok által lakott hely. Mit ne mondjak, néha együtt tudtam érezni a főszereplővel mivel a baráti köröm nagy része okosabb, intelligensebb és iskolázottságot tekintve is, magasabb szintű emberek vesznek körbe (mondjuk, ennek én örülök és igyekszem okosodni én is). Ösztönöznek arra, hogy jobb legyek a tudásomat tekintve, de néha tényleg kerülök olyan helyzetbe, mint a főszereplő is. Ugyanis ő és lánya odatévednek, nem direkt keresik fel a várost. De, legyen elég ennyi.

American Horror Story
(Első epizód 2011ben látta meg a napvilágot. Jelenleg 7 évad)

fb6ad94c935f0fea5e24c8edfad75dfd.jpgSorozatban horror műfaj? Lehet az AHS előtt is létezett már ilyesmi, de számomra ő volt az első és szerelem volt első hallásra, ha lehet ezt mondani. Amint megtudtam, hogy elsődleges kategóriája a horror, nagyon megörültem neki mivel, addig inkább animékben néztem horror sorozatokat. Az első évadját szerintem úgy láthattam, ahogy… bárki más. Időben. Tetszett is, majd a második évadot elkezdtem és egyelőre várja, hogy befejezzem. Sok minden közbeszólt sajnos, pedig az összes új évadnál nagyon megörültem a megjelenéseknek és annak, hogy az összes egy másik témát, történetet dolgoz fel. Kísértet járta ház, boszorkányság, elmegyógyintézet és démonok, cirkusz meg vámpírok, szekta, stb. Tény, hogy többször már létező, filmben legalább egyszer, ha nem többször körberágott témát vettek elő, de igazság szerint ez engem nem keserített el. Sajnos a 3. vagy 4. évad után erősen megoszló véleményekkel találkoztam az interneten, hogy kinek melyik tetszett vagy sem és senki se volt elégedett az összes évaddal egyöntetűen. Bár, én alapból külön kezelem őket és nem egyben. Ami nagyon jó ebben a sorozatban! Mindegyik évad, egy-egy történetet mond el a maga horrorisztikus módján, néha easter egg apróságokat elrejtve részeiben. Szeretném idővel bepótolni és megnézni az összes eddigi évadot. Annyi biztos, hogy nem véletlenül vált szálló igévé például az „all monsters are human”. Bőven van mondanivalója, félelmetes, nehéz utána elaludni és ezt több részen át, több évadon át, nem csak egyszer alkalommal, mint a filmek. Emellett szerintem a színészek is kivételes kihívás elé vannak állítva főleg azok, akik vissza, visszatérnek. Egészen más karaktert kell hitelesen eljátszaniuk, mint sem az előző évadban, s ha akad is egy kevés hasonlóság, azért azt el kell ismerni: ehhez tényleg tehetség kell. Képesek levetkőzni az előző évad karakterét és elhitetni velem, hogy ő valaki más, valaki új és semmi köze az előzőhöz. Erre igen kevés színész képes filmeken át, nem hogy évadok között váltogatni. Szerintem. Én csak pozitív vagyok a sorozattal kapcsolatban. Remélem, a hírnév nem ront idővel a minőségen és tudják, hogy a csúcsponton érdemes abbahagyni.

DC: Constantine sorozat (egy évados, 2014ben került napvilágra)

Besorolást tekintve dráma és horror és igen, kezet foghatna az Odaát sorozattal, mivel a horror műfajon belül egy és ugyanazon alfajt képviselik: a démoni és természetfeletti világot és az azzal való küzdelmet. Van itt is angyal, démon, bibliai vagy kevésbé bibliai lény, szörny, kísértet, médium és egy flegma harcos, akit nem érdekel különösebben senki, Hidegnek és távolság tartónak mutatja magát, de hamar kiderül, hogy valójában ő is ember és erősen küzd a saját démonaival, mint bűntudat vagy félelem a pokolra jutástól. Nagyon sajnáltam, hogy csak egy évados lett (s bár rajzolva folytatódik) én elnéztem volna még nagyon sokáig. Szerintem jók lettek a karakterek, az éved végig izgalmas volt és sokféle szörny, lény jelent meg benne, ráadásul lezáratlan maradt és egyértelműen azt az érzetet hagyta az utolsó részben, hogy ezt még biztosra folytatják. Igen. Nem volt semmiféle lezárás vagy vége szöveg. Szembetűnően, már-már fej beütve egyértelművé tette az utolsó rész, hogy ő folytatódni akar. De sajnos a nézők száma nem haladta meg a kívánt mennyiséget, így pénzt se adtak a második évadra. Nos ilyen, amikor a nézők döntik el egy sorozat jövőjét és én ezt mennyire, de mennyire utálom! Mert bár a Constantine a DC képregény világ része, simán helyt állna önálló lábakon sőt, szerintem különc a különc világban és nem, ő nem hord jelmezt, mint a többiek. :D Illetve a megtekintése után ezer százalékra biztos vagyok benne, hogy a Keanu Reeves által alakított John Constantine – a démonvadász film is ehhez a képregényhez köthető. A sorozathoz nem hiszem, hogy sok köze lenne, viszont a forrás az egyértelműen egy és ugyan az. Azt a filmet is imádtam, nagy rajongója vagyok. Akinek tetszett a film, annak ajánlom a sorozatot is feltéve, ha nem zavarja, ha szó szerint félbe vágják a történetet a csúcsponton. Rajzolva folytatható, de nem hiszem, hogy egyhamar ráveszem magam a nézésére. Furcsa lenne egy élőszereplős után a két dimenziós világot megszokni és arra hangolódni.

6fcc1f45f0f89ee3c50976ab7a753cfd.jpg

Egyelőre ennyi lenne. Ha tovább folytatom, akkor nem férek el a tárhely kapacitást tekintve és így is, szerintem bőven hosszú lett, ha nem túl sok. Idővel szeretnék írni az Odaát sorozatról, de elsőként inkább elkezdeném ismét nézni és tovább haladnék vele, mint ameddig legutóbb jutottam. Addig is pár kérdés tőlem: Nektek melyek a kedvenc sorozataitok? Van, amit többször is meg tudnátok nézni, újra és újra? Van olyan sorozat, jelenleg amit nagyon vársz? Ebben az évben vagy tavaly akadt olyan sorozat, amiben kellemeset csalódtál?

Köszönöm, hogy velem tartottál! Cathreen Misery

Címkék: sorozat én
5 komment
2018. június 12. 19:18 - Cathreen Misery

Új és Régi kedvenc Metal együttesek

Avagy az eltelt egy év alatt ismét rátaláltam a Metal zene szépségére és bájára.

1935346_871989339590188_2523851105344351761_n.jpgIngadozva akár a hullámvasút, hol eltértem a Metal műfajtól és egészen más zenei irányzatokat hallgattam, hol visszatértem és ismét a kedvencemmé vált. Ez hangulat és környezet függő volt, illetve a lelki és mentális állapotom is sokban befolyásolt. Természetesen akadtak olyan együttesek, akiket a mai napig előveszek, ha ahhoz van kedvem és serdülő korom óta képtelen vagyok úgymond „leszokni” róla, mint például a Slipknot vagy Unsun. Utóbbi sajnos feloszlott, de nagyon szeretem mindkettőt a mai napig.
A mostani bejegyzésemben szeretnék olyan együtteseket bemutatni, akik újak a számomra (vagy nagyon régiek, de mintha újonnan találtam volna őket) és igen, mostanában, az eltelt egy év alatt fedeztem fel őket és tetszettek meg egyre jobban, egyre több dallal, majd az egész albumaikkal. Igazság szerint nem szeretem magam rajongónak nevezni együtteseknél, előadóknál, ha nem szeretek több dalt tőlük, mint kettő. Sőt, csak akkor merem magamat rajongónak nevezni és kijelenteni, hogy tényleg tetszenek, ha legalább egy album az első dalától az utolsóig tetszik és képes lennék meghallgatni ismét, ismét majd ismét. Szerintem ebben semmi rossz nincs sőt, rettenetesen tudom utálni azokat, akik csak divatból hordanak együtteses pólót (vagy más holmit, amivel kifejezik önmagukat…) és ha megkérdezném arról, melyik a kedvenc dala és miért, melyik album az, amelyikről van, ne adj isten, a tagok számát kérdezném meg és egyikre se tudná a választ, vagy csak tippelne, legszívesebben beverném azt a szép kis pofikát. Természetesen olyankor leírja magát és az ostoba önkifejezéssel eléri, hogy elkönyveljem érdektelen divatmajomnak, akibe egy csepp tisztelet se szorult az intelligencia meg idegen fogalom a számára. Úgy vélem, hogy ha már szeretek egy együttest és hordom a pólójukat, viselem a kitűzőjüket, akadnak rajtam olyan felvarrók, amiken ők virítanak, akkor a minimum az, hogy tudom kik ők, honnan jöttek, milyen műfajban játszanak, melyik a kedvenc albumom és dalom. Például azért, hogy ha valaki szintén szereti őket és a felsőmet látva szeretne erről beszélgetni, tudjak és legyen egy közös témánk. Igen, nagyon zavar az, hogy divattá tettek egy olyan viselési formát, ami túlmutat holmi ideiglenes hóborton, divaton és stílusnak nevezett birkanyájon. De hát, ahogy az szokott lenni, egyszer ez is lecseng és ahogy elnézem, lassan a virágmintás nyári ruhák váltják fel az egészet. S én csak döbbenten nézek körbe, hogy egyre kevesebb emiatt a fekete ruha. O.O

20952982_663528613850493_8397338839360114890_n.jpgVisszakanyarodva az eredeti témához, serdülőként azért kezdtem el Metal zenét hallgatni, mert tudtam, hogy az emberek többsége elítéli a műfajt. Előítéletesek és olyanokat gondolnak róla, hogy beteg „sátánista”, őrültség meg ízléstelen, nem is zene (nem mintha a mosógép zene vagy a Muzsika csatornaféléket annak lehetne nevezni…). Direkt kiakasztani és elrettenteni akartam azokat, akiknél nem akartam, hogy a közelemben legyenek és megpróbáljanak megismerni. Majd rájöttem, hogy tetszenek. Sok előadó és együttes zenéje rögtön megfogott. Ahogy az általában másoknál is lenni szokott olyan volt, mintha a lelkemből és fejemből szólnának, mintha nekem írták volna őket és végre valaki tudja, ki vagyok, mit érzek. Elég elmondanom kiket hallgatók és máris elmondtam mindent magamról. Arról, hogy milyen a stílusom, kinek látom magam a fejemben, milyen a lelkivilágom, mindent. Hamar megszerettem.
Az idő múlásával természetesen akadtak szünetek, amikor bizonyos időszakra eltettem őket talonba és nem hallgattam egyiket se. Több oka volt annak, de akadt ilyen. Végül az eltelt egy év alatt fedeztem fel őket magamnak ismét, köztük nagyon rég hallgatott vagy teljesen új együtteseket. Szeretném őket bemutatni, írni pár mondatot róluk, hogy miért tetszenek és mi a rövidke történetük az én életemben. Emellett megmutatom a kedvenc dalaimat és albumomat tőlük. Leginkább azt, amivel elkezdtem érdeklődni irántuk. (A képen Sophie Storm látható, az egyik kedvenc metal lady modellem)
Pár kérdés az olvasó felé, amire ha szeretnél, válaszolhatsz a bejegyzés alatt kommentben vagy ott, ahol kényelmesebb.: Hallgatsz Metal-t? Ha igen mely műfajok a kedvenceid és mióta része az életednek? Mit szeretsz benne a legjobban? Öltözködésben is kimutatod a zenei ízlésedet? Melyek a kedvenc együtteseid Metal sokrétegű műfajain belül? Van együtteses felsőd? Ha igen, kiktől? Mit gondolsz a divatos banda pólókról? Szereted azokat az együtteseket, akikből divatot csináltak (Metallica, Gun’s and Roses, AC/DC)?

Remélem, találtok új kedvencet azokból, amiket felsorolok
vagy akad majd, ami nektek is szintúgy fenn van a lejátszási listákon. 

For the Fallen Dreams (Metalcore)
Ebben az évben leltem rájuk. Youtube oldal ajánlotta nekem és el kell ismernem, hogy az együttes neve keltette fel először az érdeklődésem, majd az első 3-4 dal után eldöntetett, hogy kedvelem őket. Utána két héten át mást se hallgattam, csak őket és felváltva minden nap egy másik albumot. Nagyon megtetszett a Metalcore stílusuk az, ahogy végülis kitombolják magukat. Végig hallgatva egy albumot tőlük úgy érzem, lenne kedvem tombolni, pedig nem ilyen vagyok. :D Hatásukra kiadnám magamból az összes fájdalmat, keserűséget és bánatot. Kiordítanám magamból az egész világra, hogy elcseszte. Aztán ráébreszt, hogy ha már ennyi mindent túléltem, akkor nincs olyan, ami ledönthetne a lábamról. Erővel tölt meg és határozottsággal.

Kedvenc Album: Heavy Hearts (2014-2017)

Kedvenc dal: Unstoppable (Six albumról, 2018) 

 

BabyMetal (Kawaii metal, Heavy metal, J-pop, Death metal, Power metal, Alternatív metal)
Talán ami azonnal feltűnhet az a KAWAII METAL szópáros. :D Igen, jól olvasod, igen, azt jelenti, bizony, ez szó szerint azt mondja ki, hogy a Metal lehet cuki. :D
De hát, mit várhatunk a Japánoktól? Lassan ideje lenne elfogadni, hogy ami nekünk abnormális és furcsa, az nekik tök természetes (többségében, de biztos akadnak olyan japánok, akiknek nem), és ami nekünk normális és átlagos, az nekik furcsa és érthetetlen. Amikor hallottam róluk pár éve (2013ban volt a debütálás), nagyon ellenszenves volt és egyenest idiótaságnak tartottam sőt, a műfaj megszentségtelenítésének, hogy három kislány nevetségessé teszi a Metal műfajt. Hogy volt merszük és pofájuk ezt tenni? Persze úgy véltem, hogy csak a hírnévért csinálják, semmi jó nincs bennük és a pénz számít, semmi más. Aztán Májusban tettem egy kísérletet és… már nem is tudom miről jutottak az eszembe, de előkerültek. Á, mondom, nem kellene elítélni őket úgy, hogy egy dalt se hallottam tőlük.
Meghallgattam. Aztán egy másikat. Utána azon kaptam magam, hogy a 6. dalt hallgatom és tetszik. :D Furcsa, rettenetesen. Japán dalszöveggel a metal egyenest hihetetlen, de az ő nyelvük érdekes mód, bármilyen műfajhoz jó. Bár, a japán nyelv nem idegen számomra, egyedül a Metal közegben az. Hallottam már J-rock dalokat, de ez még így is más volt. Őszintén, ők tényleg Creepy and Cute előadók és amiatt tetszenek, mert halálosan furcsák és különcök. :D

Kedvenc Albumom: BabyMetal 2014

Kedvenc Dalom: Gimme Chocolate!

Blackbriar (Metal, Alternative Metal, Gothic Rock)
Kedves barátnőm mutatta nekem (Szumi) és szerelem volt első hallásra. Kezdetleges együttes, akik szerintem nagyszerűek és bár egy albummal rendelkeznek, szerintem érdemes őket támogatni dalaik megvételével. Az énekesnő hangja és megjelenése nagyon szimpatikus és tetszetős. Dalaik hamar megfogtak és elrabolták a lelkemet.
Bátran ajánlom őket azoknak, akim esetleg nem ismernék őket.

Kedvenc album: Fractured Fairytale 2017.

Kedvenc dal: Preserved Roses

 

Hollywood Undead (Rap-Rock, Nu Metal)
Eleinte azért nem hallgattam őket, mert hirtelen divatosak lettek és mindenki őket hallgatta. Igen, akadnak ilyen alkalmak, amikor egy dalt azért nem keresek meg és hallgatom meg én is, mert úgy tapasztalom, hogy másik is így tesznek körülöttem, túlnyomórészt. Hogy végül miért is kerültek a kedvenceim közé? Akadt egy ismerősöm, aki hallgatni kezdte őket néha mellettem és a szövege, dallana, hangszerelés felkeltette az érdeklődésem. Utána értelmezni kezdtem a szövegeiket, lefordítani azokat és több se kellett. Idővel elérték (vagy inkább az ismerős?), hogy szimpatikussá váljanak. Igen most, hogy lecsengett és csak azok szeretik még őket, akikhez tényleg úgy tudtak szólni, hogy rabjaikká váltak.

Kedvenc albumomDay of the Dead (2015)

Kedvenc dal: Undead

 

Suicide Silence (Deathcore, Nu metal, Metalcore)
Az első nagylemez 2007ben jelent meg és már akkor hallottam róluk mivel, az iskolai környezetemben nagy népszerűségnek örvendett az együttes egyedi stílusa. A Deathcore műfajjal egyvelegként alkalmazzák a Death Metal és Metalcore elemeket, néha a Black metal, Grindcore és Groove metal sajátosságait. Barátkozni próbáltam velük, de annak idején számomra túl soknak bizonyultak. De mostanában újra elővéve őket hamar megszerettem azt a szerkezetet, amiben alkotnak. Nem tagadom, kell hozzá egyfajta hangulat és állapot, de amikor olyan, épp tökéletesek és jó őket hallgatni. Kemények, vadak, számomra nagyon extrémek, de épp ez teszi különlegessé számomra a bandát. Sajnos ők is olyanok, mint 1-2 kedvencem, hogy hangosan ritka alkalmakkal hallgathatom mivel, a környezetemben senki se szereti őket és könyörögnek, hogy hallgattassam el őket, ha mégis fülbe másznának a ki hangosító miatt. Van ez így. Sajnos a kedvenceim többsége ilyen.

Kedvenc album: Suicide Silence (2017)

Kedvenc dal: Don't Die

Disturbed (Heavy metal, Hard rock, Alternatív metal, Nu metal)
Őket egy közeli ismerősöm ajánlotta már három évvel ezelőtt is, de csak mostanra lettek szimpatikusak. Eleinte annyira furcsák és nem átlagos Metal bandának tűntek, hogy emiatt nem tudtam hallgatni se. Ebben az évben valahogy egyre jobban tetszettek és mára egyenest rajongójukká nőttem ki magam. Bennük is az tetszik, hogy nem átlagosak. Olvastam egyszer, hogy az énekest megkérdezték David Draiman-t, hogy milyen műfajba sorolná az együttesét, nemes egyszerűséggel azt játsszák, ami nekik tetszik. Szerintem album függő, hogy épp minek lehet bekategorizálni a zenei stílust. Sok albummal rendelkeznek, még több kiváló dalokkal, így nehezen választok kedvencet.

Kedvenc Album: Indestructible 2008.

Kedvenc Dal: Immortalized az Immortalized albumról (2015).

 

In this Moment (Alternatív metal, Industrial metal, Gothic metal, Nu metal, Metalcore, Hard rock)
Tavalyi évem felfedezettjei és a mai napig imádom Maria Brink hangját, stílusát és előszeretettel veszem elő őket futásnál és edzésnél vagy akkor, amikor egy amazon szeretnék lenni legbelül. Akadnak múltbéli aspektusok, amikről énekel és olyan, mintha tudná, min mentem keresztül és mi maradt utána. Egyelőre sajnos csak a Blood albumhoz volt szerencsém, de szeretném pótolni az elmaradásomat. A Blood album szerintem Metal köntösbe bújtatott, elnyomott és bántalmazott nőkért kiálló, szőnyeg alá söprött gondokra és tabu témákról beszélő album, mely hallgatása után nem érzem magam furcsának, száműzöttnek, a világba nem valónak. Igen a klippek betege, véresek, a szöveg sem kedves sőt, egyenes és kegyetlen. Maria sem szégyenlős, ahogy a klippek ábrázolása is egyfajta metaforikus történettel és jelentéssel bírnak. Lehet én látok bele sokat, de mi más értelme lenne a zenének, ha nem annak, hogy képes megérinteni a hallgatóságát, elhitetni, hogy megéri és megmutatni, hogy nincs egyedül?

Kedvenc album: Blood - 2012

Kedvenc dal: Whore

 

Kittie (Heavy metal, Groove metal, Alternatív metal, Nu metal)
Középiskolásként akadtam rájuk, és ha jól emlékszem, a Youtube dobta ki nekem őket, miközben keresgéltem új kedvencek után. Elsőre megszerettem őket. Eleinte azért, mert teljesen női banda, ahol az egyikük ráadásul hörög, és metal zenét játszanak. Életemben először tőlük hallottam ilyen variációt és felállást, ami rögtön megfogott. Kemény nők, egyetlen fiú tag nélkül? Imádom! Ráadásul nő hörög, nő játszik a dobon és csak nők képviselik a metal műfajt? Akarom! A középiskola végére elhanyagoltam őket, egészen eddig. Majdnem egy évtizedre szüneteltettem őket. Sajnos nem olyan befutottak, mint a fenti együttes, pedig ha feminizmusról lenne szó, biztosan őket tenném a téma élére pedálozva azzal, hogy nekik megy, más nőnek miért ne? Emellett imádom a lesokkolt és ledöbbent arcokat nézni, amikor megmutatok egy dalt tőlük s közlöm, hogy ez egy lány banda. :D

Kedvenc album: Spit - 2000

Kedvenc Dal: What I always Wanted

 

Ill Nino (Nu metal, Latin metal, Alternatív metal, Metalcore)
Életem első Nu Metal bandája, akiket hallhattam, szintén serdülő koromban. Kiemelkedő furcsasága a néha használatos spanyol nyelv, bár a tagok mind spanyol származásúak, talán emiatt. Igen különc együttesről van szó, akiket évekre a feledésbe merültek majd ismét előkerültek, már nem is tudom miért. Azóta nem tudok leállni a hallgatásukkal és gyakran alkalmasnak bizonyulnak az ő dalaik is edzéshez és ahhoz, hogy feltüzelve érezzem magam, energiával megtöltve.

Kedvenc album: Revolution/ Revolución 2001

Kedvenc dal: How can I live (Confession albumról. Rémálom az elm utcában érzete van  ugyanis benne volt a Freddy vs Jason filmben)

 

Children of Bodom (Melodikus death metal, Power metal, Thrash metal)
Biztos bőven akad olvasó, aki most bólogat vagy elmosolyodik, mivel ismeri az említett bandát. Serdülőként nem volt egy olyan diák se a középiskolámban, aki ne ismerte volna őket. Többségük szerette is, és emiatt ismerhettem meg én is őket. Sokat hallgattam őket hangosan, néha a környezetemet kikergetve a világból. Aztán feledésbe merültek, majd egy évtizedig nem törődtem velük majd az eltelt egy évben felfedeztem, hogy király együttes és a Metal-on belül számomra még mindig a legütősebb, legmenőbb, legjobb együttest jelentik. A finn metal együttesek kiemelkedő előadói, bár az is tény, hogy a legjobb együttesek nagyrész finnek. Ha jól emlékszem a nevük a Bodom tavi gyilkosságok ihlették. 1960ban négy sátrazó tizenéves közül hármat megölt egy máig ismeretlen tettes.

Kedvenc Album: Follow the Reaper 2000

Kedvenc dal: Hate me! – Follow the Reaper albumról.

Köszönöm, hogy velem tartottál!
Idővel lehet, jelentkezek még zenei bejegyzéssel, de még meglátom. Addig is kellemes nyarat! Próbáljatok minél kevesebbet szemetelni, igyatok sok folyadékot, legyetek inkább árnyékban és törekedjünk a világuralomra! (Muhahaha :D)
Cathreen Misery

Címkék: én metal
2 komment
2018. június 09. 14:49 - Cathreen Misery

Nyári Bakancslista

Avagy előreláthatóan mit szeretnék megvalósítani a nyáron.

11046445_689514454492933_2230765705875162830_n.jpgA bejegyzés alap ötletét Metaforaszennyezés blog oldalán találtam (a névre kattintva megnézheted az írását) és olvasva a bejegyzését megfogalmazódott bennem, hogy egy nyári bakancslistát én is összehozhatnék. S bár már írtam arról, hogy mi mindent értem el és mit szeretnék elérni ebben az évben (2018 Múlt és Jövő – Megvalósult álmok és Tervezett célok), de akad olyan, amit még a nyáron célként kitűztem magam elé, illetve akad olyan is, amiről nem írtam hiszen, az a bejegyzésem az év hátralevő részére szólt. Nagy távú terveket ismertettem benne. Viszont egy nyári bakancslista, amelyre három hónap adatik (soknak tűnik, pedig igen kevés a rendelkezésre álló idő) olyan időintervallum, ami nem túl nagy távlatokra szól, mégis aktuális és már ma elkezdhető.
Ha akadna, az olvasok között olyan, ki szintén szeretné összeszedni a nyári bakancslistáját és ezt megosztva az internet közösségével, nos, ne habozzon és íjra meg! Nagyon kíváncsi lennék még más emberek célkitűzéseire, vágyaira és arra, hogy mi mindent szeretnének megtenni, elérni ebben a röpke három hónapban. Lehet rövid és a nyár is hamar elillan majd épp, ahogy az összes többi évszak, de nem szabad hagyni, hogy élettelenül és hasztalanul hagyjuk magunk mögött ezt a forró, kánikulákkal gazdag időszakot. Meleg ide vagy oda, igenis ki kell használni a nyár adta lehetőségeket, szabadságok alatt rendelkezésre álló időnket és tenni azért, hogy majdan az Ősz kezdetével ne bánjuk a nyár semleges, unalmas napjait! Például lehet, hogy most még nincs az az álom alakod, meg amire úgy vágysz, de ha már most elkezdesz emiatt edzeni és odafigyelve étkezni, jövő nyárra bőven megközelítheted a szerinted ideális külalakot. S akkor ez a nyár is megérte, hiszen most kezdted el. Vagy például kellemesebb időben elmenni a természetbe járni, túrázni, megtanulni úszni, akár eljutni a Velencei tóra vagy a Balatonra és végre megmártózni bennük. Ilyenkor magaddal is törődhetsz többet, mint az év többi szakaszában. Szabadságodat kiveheted úgy is, hogy az idő alatt ne csak a nyaralásra, de magadra is maradjon idő, amikor bőven kikapcsolódhatsz és feltöltődhetsz.
Csupán meg kell tervezni, majdan megvalósítani a listát.

10366013_261980584002711_6337778330432411069_n.jpgS akkor következzen a saját kis Nyári Bakancslistám.
Ezeket szeretném összehozni mire, eljön az Ősz és jó lenne Szeptemberben kijelenteni, hogy sikerült, elértem, megcsináltam, megvolt!

- Metaforaszennyezés írójához hasonlóan, én is szeretnék többet olvasni, mint eddig. Jelenleg újra olvasom Stephen King Napnyugta után novellás kötetét, utána belevágok egy kölcsönbe kapott robot könyv sorozatba (Isaac Asimov Robot sorozat – 4 regény és egy novellából áll). Utána nincs határozott tervem arra nézve, hogy melyik íróval és milyen regénnyel folytatnám a sort, szerintem majd hozza a hangulat. De az biztos, hogy nem hagynék fel az olvasással. Szóval a három hónap alatt szeretnék minél több könyvet elolvasni.

- Eleget spórolni ahhoz, hogy legkésőbb a Szeptemberi hónapot egy új telefonnal kezdhessem. S akkor elszabadul az internet, muhahaha… :D (Utána arra gyűjteni, hogy legyen mit elkölteni Halloweenkor, aztán arra, hogy Decemberben legyen mit elverni x’D).

- Minél hamarabb elkezdeni fitnesz órákra és kondi terembe járni. Első fitnesz órámon szeretném felmérni, hogy mennyit sikerült haladni a legeslegelső óta. Így ugyan arra a helyre mennék, ugyan azon órára és kíváncsian várom, mik lesznek az eredmények. Több óratípust szeretnék kipróbálni az Alakformáló mellett, mint 90 perces alakformáló, Gerinctorna, Boksz-Cross, TRX tréning, HIIT Force, Hot Iron. Van olyan is, hogy önvédelmi óra, remélem egyszer arra is el tudok menni. Jó lenne.

3c8820f2bb6deafb4e0666e5bfb33150.jpg

- Munka végeztével hazafutni, hetente kétszer legalább. Furán hangzik mi? :D Egyszer csináltam, amikor végeztem hazáig kocogtam és futottam, felváltva. Alapvetően sétálva 27-30 percre vagyok a munkahelyemtől, de futva alig 20 perc alatt megvolt a táv, elsőre. Idővel, ha belejövök, még rövidebb idő alatt meglehetek. Igaz, ilyenkor mindent benn hagyok és csak a legfontosabb holmikat hozom magammal. Illetve, utána nem árt egy zuhany, emiatt olyankor egy nap kétszer fogok fürödni. De megéri! Illetve az első alkalomnál úgy éreztem, hogy rettentően jót tett a láb izmaimnak, miután 7 órát végig kellett állnom (kivéve a fél órás szünetemben), mert az elgémberedett végtagomba életet lehelt a futás. A vérkeringés felpörgött és az izmaimnak is jól esett a sok ácsorgás után. De persze a hosszas ülőmunkát végzőknek is ajánlanám a futás, kocogás bevezetését.

- Sport fotózás. Nagyon várom, ami azt illeti.
- OGT. Ezt még jobban várom, bár… mind a kettőt egyaránt nagyon szeretném, hogy összejöjjön.
- Nyaralás. Ez már biztos, ugyanis megvan a hely és az időpont is, hogy mikor fogok nyaralni. Ezt így nyilvánosan nem fogom elmondani, de utána egy blog bejegyzés keretein belül értesülni fogtok róla. Előfordulhat, hogy kettő lesz belőle. Ha a blog.hu adta egy bejegyzésre elegendő tárhelyét megint túlírom (egyszer már sikerült olyan sokat írni, ami sok lett és nem jelenítette meg az írást), akkor két részletbe fogom tenni.

- Futócipő vásárlása és 2 és 3kg-os kézi súlyzók beszerzése. Nagyon elkapott a sport felszerelés beszerzése iránti láz és szívesen költeném a nyári fizetésemet csak erre, de természetesen ezt nem tehetem meg. Idővel mindent megszerzek, amik kellene, de egyelőre ez a kettő, amit fontosnak tartok.

http_3a_2f_2f40_media_tumblr_com_2fa0a5e902091cb19c1dc1e3d62e8e6be0_2ftumblr_nm8ip70wye1tzt61so1_500.jpg

- Legalább egy színházi előadásra elmenni. Szeretek színházba járni. Érdekes az élő előadás és színészkedés. Teljesen más, mint a filmekben és szeretem a jelenben játszódó, élethű előadásokat, ahol tényleg húsvér emberek adnak elő egy darabot. A mai mesterséges, virtuális világra épülő társadalomban egyenest felüdülés tud lenni.

- Moziban megnézni a Hihetetlen család kettőt (ha megtudom, hol vetítik majd, akkor a Nem vagyok sorozatgyilkos filmet is. Bár, sejtelmeim szerint Magyarban nem lesz vetítve).

- Saját készítésű palacsintát készíteni, ami teljes kiőrlésű vagy durum lisztből készül és töltelékként cukormentes vagy természetesen cukros plusz belsőséget készíteni – mindezt teljesen önállóan.

black-kitchen-14.jpg

- Lassan, de biztosan belemerülni a konyhai fortélyokba. Nem szeretek főzni, sütni, egyenest utálom a szakácskodást, de mióta igyekszem tudatosan étkezni, be kell látnom, hogy az önálló sütés és főzés elkerülhetetlen. Az érdekes az, hogy kedvet csinál a gondolat, ha tudom, hogy egészséges és SAJÁT ízlésnek megfelelően készíthetek valamit a konyhában (és nincs erőltetve, se elvárva tőlem, hanem magamnak fedezem fel a dolgokat). Őszintén, ami miatt megutáltam a konyhai rabszolgamunkát az nem más, mint amit láttam az életben (a nőnek a konyhába a helye, főzzön, mosson és süssön, mert ez a dolga – nem mintha bárhol elő lenne írva). Robotolni a konyhában mások kedvére tenni aztán, amíg zabálnak a többiek, addig rendbe tenni a konyhát teljesen egyedül… na, azt soha! Nem leszek sose konyhai ingyenmunkás senkinek se! Se a társadalomnak, se bizonyos férfi rétegnek, se senki miatt, aki szerint a "nőnek a konyhában a helye"!  – Előre szólok, aki hozzám betérne az azt fogja enni, amit én adok és nincs kívánság műsor! :D

- Hetente egyszer görkorcsolyázni. Jó lenne, ha már stabilan tudnék menni azzal a nyolc kerekű, ördögi járgánnyal.

- Egy biciklitúra. Tavaly is nagyon szerettem volna, és nem mondok le róla. Reggel elindulni felszerelkezve aztán este hazatérni élményekkel, látnivalókkal gazdagon.

- Írni az Utolsó Advent írásomat, ha úgy adódik és rajzolni hozzá, bár ezt nem akarom erőltetni. Amikor jön az ihlet és a szabad idő adta lehetőség majd eldől, mennyit és hogyan foglalkozok vele. De igyekezni fogok, hiszen December végére, de még az ünnepekre jó lenne elkészülni vele.

supernatural_5.jpg

- Odaát (Supernatural) sorozat elkezdése és nézése ameddig csak lehet. Annak idején az 5. évadig, ha jól emlékszem néztem, utána abba hagytam, mert nem tetszett. Az első három évadot imádtam és nagy rajongója voltam, de az ötödik végére kiábrándultam és inkább abba hagytam. Szeretnék esélyt adni neki s újra kezdeni. Lehet a változtatás jót tett a sorozatnak és előfordulhat, hogy ma már tetszene. Kedvencem belőle Dean és a kedvenc epizódom az, amikor szellemvírust kap és retteg mindentől. :D Illetve amikor az angyal lánnyal nos, közelebbről megismerkedik. Jó epizód az is. Vagy, amikor viszketőporral szórja be Sam ruházatát és ő nem érti, miért viszket mindenhol. De a Maci doktor rész is tetszett. Nem tudom idővel mennyire térnek el az eredeti irányoktól, de nekem úgy tűnt, hogy túlságosan megváltoznak és abból lett elegem amellett, hogy teljesen átformálódtak, hogy egymás után haltak meg majd jöttek vissza és végül olyan sokszor járták meg a poklot, mint szerintem eddig Lucifer se. Kiábrándító volt a sok meghalt, nem halt meg „csavar”.

Szerintem, egyelőre ennyi.
Nektek mi lenne a nyári bakancslista? Van, amit már most elkezdtetek véghez vinni? Van olyan, amivel egyet értetek és ti is szeretnétek megvalósítani?
Köszönöm, hogy benéztél! Cathreen Misery

4 komment
2018. június 04. 15:41 - Cathreen Misery

Könyvajánló – A 100 Legfontosabb élelmiszer

Egészséges étkezés alapjairól. Írta: Dr. Siegfried Schlett

1111009334306g.JPGA napokban jutottam hozzá a könyvhöz, mely bár nem mai darab mégis, igen sok hasznos információval látja el az olvasót úgy, hogy az olvasott szöveg ne legyen dögunalmas az érthetetlen szakzsargon kifejezések és idegen szavak miatt. 2008-ban jelent meg igen, tíz évvel ezelőtt mégis bátran ajánlom bárkinek még most elolvasásra.
Őszintén, sok olyan kérdést és kételyt tisztázott az információival, melyek felmerültek bennem az ételeket, az élethez és szervezet működéséhez elengedhetetlen táplálékot illetően. A könyv zseniálisan beavatja az olvasót a legapróbb dolgokba kezdve azzal, hogy minek milyen szerepe van a szervezet működésében, miért fontos és miért kell a szervezetnek hozzájutnia illetve milyen következményei lehetnek, ha huzamosabb ideig megvonjuk magunktól azt a nyomelemet. Mint például a Skorbut kifejezetten C-vitamin hiány következtében kialakult betegség volt, mely érdekes mód rögvest eltűnt, amint az emberek felfedezték, hogy a C-vitamin igenis kell, és milyen szerepe van a szervezetben (nem csak immunerősítő, de kiemelkedően fontos). Több vitamin és ásványnál olvashatjuk sokadjára hasonló leírást azt tekintve, miért kell, miben hasznos és mit csinál a testben. Igazság szerint ez nem baj sőt, meglepően sokrétegű a szervezete működése és hihetetlenül sok hasznos tápértékkel rendelkeznek csak a gyümölcsök és a zöldségek, amiket kiveséz és részletez. Ezek mellett ír a húsokról, halakról és tejtermékekről. Elmagyarázza, mit kell érteni egy bio termék alatt elméletileg és azt is elmondja, mi történik az egészségtelen, túlságosan feldolgozott és letisztított élelmiszereinkkel. Bár, gondolom sokatok sejti, hogy egy fehér liszt és az ebből készített élelmiszerek vagy fehér rizs, miért nem mondható egészségesnek. Kezdésnek ügyebár a kapott termék a sok ipari folyamat után rengeteg hasznos vitamintól és ásványtól szabadul meg, majd a végtermék igazság szerint hasztalanul és minimális nyomelemekkel rendelkezik. Teljesen logikusan és jól magyarázza el a különbséget a feldolgozatlan és frissen, nyersen fogyasztott élelmiszerek és a feldolgozott, iparilag előkészített és/vagy előállított élelmiszerek között. Igazság szerint egyszerűen rávilágít arra, hogy miért érdemes egészségesen étkezni és miért nem jó, ha lenézik, kigúnyolják vagy kinevetik azt, aki „csak” salátán él vagy „tengeri malac” étkezést folytat.

01e884e220b562eb18dd661d9c4471e9.jpgEgyszerűen elmondja, hogy melyik zöldség, gyümölcs, húsféle vagy tej mit okoz, mit tartalmaz és emiatt, milyen hatással lehet a szervezetre és a test mit hasznosít belőle, mire jó. Érdemes elolvasni igazság szerint mindenkinek, akinek vannak tisztázatlan kérdései, és aki szeretne megismerkedni az alapokkal. Kell a zsír? Igen, kell, de miért is? Telítetlen és telített zsírsavak, esszenciális zsírsavak. Mik is ezek? Kell a szénhidrát? Igen, de mégis mennyi és miből nyerje az ember? Az ördögi koleszterin! Várjunk, de mi is az? Miért kell ennyi vitamin és ásványi anyag? Függnek egymástól? Igen, mindkettő kell és akad, amit a szervezet nem tud előállítani, olyankor azt külsőleg kell pótolni, természetes élelmiszerek segítségével. Vannak másodlagos nyomelemeknek/anyagoknak nevezett gyümölcs és zöldség hozamok, mint az általuk használt természetes színező anyag (például a zöld színért felelős klorofil vagy az áfonya kék színe az antociánt), hasznosak és nem csak színezésre vannak! Például az áfonya kéksége védi a szem finom erecskéit a káros szabad gyökökkel szemben.
Lényegében azért érdemesebb a kristálycukor helyett (amit ki tudja, hányféle módon alakítanak át, mire megkapja a natúr cukor állapotot a természetes répacukorból és elveszíti az összes hasznos nyomelemét) - a természetes glükózt tartalmazó gyümölcsöket enni vagy a mézet mivel, ezekben nem csak a cukor található meg normális mennyiségben (igen, egyikben sincs túladagolva, de egy tábla csokoládéban vagy más édességben rettenetesen sok van), hanem bizony sok vitamin és ásványi anyaggal gazdagok mellette.
Vegyük például az epret. Aktuális és benne lesz a könyvben is. Amellett, hogy istenien finom és szép is, hihetetlenül sok jó oldala van, amiatt amit magában tartalmaz teljesen természetesen. (hozzá fűzném, hogy amennyire lehetőségeink engedik, lehetőleg helyi termelőktől vagy faluban termesztő gazdáktól vásároljunk és ne export termékként, mert azok kémiai vegyszerekkel túlkezeltek, átkezelte, átmosottak. Nem lehetünk biztosak benne, hogy hasznosak lennének, ha bejutnak a szervezetbe.) Az eper igen magas C-vitamin tartalommal rendelkezik és 100g belőle már fedezi a napi bevitelre ajánlott C-vitamin mennyiséget. A benne lévő vas hozzájárul, hogy a vér fel tudja venni az oxigént majd, elszállíthassa ahhoz a sejthez, szövethez, amelyiknek kell. Emellett hozzájárul ahhoz, hogy minél több védekezősejt, fagocita keletkezzen és álljon rendelkezésre az idegen anyagok, baktériumok, vírusok elleni célzott támadásban. A benne lévő festékanyag a kampferol gátolja a rákos sejtek mutációját, illetve gyulladás csökkentő hatású. Tartalmaz magában még mangánt, béta-karotint, B vitamint. S ez csak az eper. 100 olyan természetes, a Föld Anya által adott élelem van felsorolva ebben a könyvben, melyek csak és kizárólag az ember egészséges működéséhez, a szervezet elengedhetetlen építőköveit tartalmazzák és nélkülözhetetlenek.

3f1d2c517bccc7f0c6ba8e7a237051a4.jpgMegtoldotta az író még azzal, hogy apró, rövid recept ötletekkel is ellát mindegyiknél, így akár ki is próbálhatjuk őket, ha kedvünk tartja. Annyi kémia és biológia van benne, amennyi a testünk működéséhez elengedhetetlen, se több, se kevesebb. Akadnak érdekességek, mint hogy mióta képezi az adott élelem az emberiség életét, mióta van a köztudatban és vált elérhetővé világszerte. Honnan származik vagy mihez köthető. Ezen érdekességek feldobják az embert és szórakoztatás mellett figyelemfelkeltő tud lenni.
Minden benne van, amit tudni kell. Kihagytam a gabonaféléket és csonthéjasokat, pedig azokról is beszél. Elmondja, hogy miért nem kell földönkívülinek nézni azt, aki nem csak búzát eszik (azt is inkább csak teljes kiőrléssel avagy, az összes részével együtt), hanem zabot, árpát, lenmagot, kakaót (igen, ez is teljesen egészséges, ha nincs telenyomva mindenféle adalékanyagokkal és fehér cukorral). Általában fűszereknek használt növényekről is ír, mint Koriander, Zsázsa, Kurkuma vagy Köménymag. Utóbbival elkerülhető az olyan emésztési zavar, mint telítettség érzés, puffadás, gyomor és bélgörcsök. Jelentős karvon és limonént tartalmaz, ezek okozzák az említett tünetek enyhítését.

A végén tanácsokat és ötleteket olvashatunk olyan esetekben, hogy ha túlsúlyosként, vérnyomás problémával vagy cukorbetegként szeretnénk sajátos táplálkozást kialakítani. Természetesen érdemes dietetikus szakember segítségét is kikérni főleg, hogy a könyv átlagos betegekről szól. Érdemes utána járni, hogy például valaki miért túlsúlyos vagy miért cukorbeteg, mert ha felfedezik az okot, az sokat segíthet a helyes táplálkozás kialakításában. De remek tanácsok állnak benne, amihez igen, nem árt ragaszkodni és elhinni, hogy így is van! Például a túlsúlyosoknak leírtak… ezen nem lehet és nem is kell szépíteni. Az egészséges alak titka rész például, egyenesen zseniális, mert egyszerűen az van, amit leír, se egyszerűbben, se könnyebben. Nem akarom leírni, mert csak ismételném őt, ahogy sok más szakember és tapasztalt ismételhetné azt, amit leírt.

1a0c016156e08ca0f98ed886119b32b1.jpgErős tévhiteket oszlathat szét a könyv.

Hallottam olyan kövér ember véleményt, ahol azt mondta illetve gondolhatta, hogy Ő bizony azt eszik, amit akar és akkor amikor, annyit amennyit akar és nem hajlandó éheztetni magát. Viszont ha ezzel a kövérség jár együtt, akkor legyen. Inkább, sem mint a koplalás. – Egyrészt, az egészségesebb étkezés, ahol CSAK az iparilag és gépekkel előállított, mesterségesen felturbózott kajákat mellőzi az ember, az egyáltalán NEM éhezés, NEM koplalás és végképp nem önmegtartóztatás! Nemes egyszerűséggel az ősember által is ismert és evett, TERMÉSZETES ételek hívei azok, akik tudatosan igyekeznek egészségesen enni. Másodszor, feltehetné az összes ilyen kövér a kérdést magának, aki azt hiszi, hogy jobb, ha mindent összezabálhat, amit elé tolnak az élelmiszeripari gyártó cégek, miszerint: Megéri? Komolyan? És jó érzés így élni? Jó abban a testben, amibe folyamatosan letolják a mesterséges anyagokat? Jó az adott testben az adott felesleggel együtt élni csak azért, mert pár másodpercig a mű étel elhiteti veled, hogy minden szép és finom? Megéri?
Harmadszor, ha leszokik az ember a mesterséges ételekről legfőképp a cukorral megtömött édességekről, nasikról, pékárukról, a sós rágcsákról, akkor a szervezetből kiürült toldalékanyagoktól és ízfokozó anyagoktól mentesen és befolyásuk nélkül IGENIS élvezhető a Természet Anya adta étel. Nem is kicsit! De, ehhez ügyebár türelem kell, kitartás és ellenállás. Megvonom az ételt magamtól? Csak azt, amit az ember mesterségesen, laborokban állít elő, és amik annyi természetes anyagot tartalmaznak, ami épp, hogy mondható annak. De semmiképp se eleget. A mellék anyagok és toldalékokról nem is beszélve.

- Tengeri malac étrendet folytat az, aki sok zöldséget eszik. Vagy zöldség saláta evése közben az első kérdés „Mi van, diétázol?” Én személy szerint megkaptam már nem egyszer, hogy mennyire nem normális dolog, hogy mindenhez zöldséget eszek. Mindegy, hogy épp mi lett sütve, főzve, milyen körettel, mert lassan több, mint másfél éve nem eszek meg egyetlen tál ételt se zöldség nélkül. Miért lenne ez abnormális? Kérdeztem vissza. Mert ezt nem így szokás, az emberek ehhez meg ahhoz nem esznek zöldséget. Kérdem ismét, miért is? És ez azt jelentené, hogy hagyjam abba? Hogy a régi ROSSZ szokások be nem tartása máris okot ad arra, hogy kritizálni lehessen? Miért is ne lehetne megtörni a rossz szokásokat és hagyományokat? Na, ügye. A tudatlanság magas foka, amikor a zöldséget evőről azt feltételezik, hogy diétázik. Nem, ő egészségesen étkezik, nem úgy, mint egyesek. Aki elolvassa a könyvet, az azonnal választ kaphat, hogy miért. De persze, sokszor az olvasás képessége nem jelenti azt, hogy tudni is akarja a tényeket. Jobb tévképzetekben élni nemde?
Vagy a tipikus sztereotip ábrázolás (leginkább nőkről, én azt tapasztaltam), amikor a hölgy egy étteremben a vékony alakért zöldséget eszik sült hússal és a férfi, akit nem érdekel az alakja, a legzsírosabb és leghúsosabb ételt, ami létezik az étlapon. Én már az a nő lettem, aki nem eszik mást egy étteremben csak azt, amihez van zöldség és lehetőleg zöldségágy az alapja. Egyrészt nagyon szeretem, másrészt igenis tápláló és egészséges. Érdekes, hogy akik mást ettek, például zsírban tocsogó húsos ételt, előbb éhesek lettek, mint én, aki a sült hús mellé zöldséget is evett. Vagy amikor meki jelenti az ebédet / vacsorát és alig fél óra, egy óra múlva panaszkodik, hogy éhes, én meg három óra múlva se.
Hogy is van ez? Miért kell lenézni és idiótának nézni azt, aki salátát eszik és zöldséget? – Nem mintha érdekelne, mert olyankor kinevetem őket és eszem tovább azt, amit én jónak vélek. S e könyv, ahogy sok más tudományos felfedezés és bizonyítás, azt támasztja alá, hogy az én és a hozzám hasonló, tudatosabb étkezők útja a helyes és nem az ellentéte. Kíváncsi leszek, hogy ők és én hol leszünk 5-10 év múlva egészségügyileg. Igen a könyv arra is kitér, hogy mennyire sok egészségügyi betegséget lehet megelőzni CSAK azzal, hogy az ember odafigyelve eszik! A skorbut sem viccből alakult ki tengerészeknél.

f1d33aa9b5cc04feb03555286d892de8.jpgA másik, amivel harcolnom kell jelenleg a környezetemben másokkal az az, hogy igyekszem teljesen kiiktatni a mesterséges cukrot az életemből. Csak méz és gyümölcsön keresztül viszem a szervezetembe. Olyanokat kapok, hogy a testnek kell a cukor és nem vonhatom meg magamtól 100%an. :D Nem tudom vagy nagyon nehezen megértetni az illetőkkel, hogy 1, így nem vonom meg magamtól maximálisan, csupán a természetes módot választom ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű glükóz, avagy üzemanyag a szervezetembe kerüljön. Ügyebár, sok más hasznos nyomelem mellett, ami nem mindegy! Másrészt így, nem adok esélyt arra, hogy a mesterséges plusz cukorral, amivel már durván túl lépném a szükséges cukor mennyiséget, hízzak és betegség alakulhasson ki nálam. Tény, hogy az elmúlt évszázadok alatt 100%al megnőtt a cukor fogyasztás, pedig annak idején a cukor luxuscikknek számított.
De hasonló konfliktust tud okozni és meg nem értést a teljes kiőrlésű kenyérhez való ragaszkodásom vagy a durum tészta. „Nem halsz bele, ha most megeszed a fehér liszteset”. Ja, az igaz, hogy most nem halok bele (így is csodálom, hogy ezelőtt a 24 évem alatt, hogy nem haltam meg ettől, na, mindegy). Viszont 1, a gyomromnak rossz és így a közérzetem is azzá válik. 2, Ragaszkodni akarok a megváltozott étkezésemhez még akkor is, ha zombi apokalipszis törne ki (úgyis az elsők között válnék zombivá). 3, Ha már egész jó áron lehet kapni teljes kiőrlésű kenyeret, miért ne legyen nekem külön egy?
Egyáltalán, miért ne egyem azt, amit én akarok? Elég idős vagyok szerintem ahhoz, hogy eldöntsem, mit akarok és mit nem megenni. Az én testem, az én döntésem, az én életem.

Fiatalabb könyv szeretőknek is ajánlanám figyelmébe. Érdemes minél előbb tisztában lenni a dolgokkal és csak imádkozni tudok, hogy megértő és értelmes szülei legyenek azoknak a fiataloknak, akik kiskorúak, de szeretnének másként étkezni, mint sem a „hagyományos”. A visszamaradott, ló szemkötős felnőttek miatt (is) több gyermek egészsége egyszerűen tönkre mehet már ideje korán és erről nem tehetnek. Ezt jobb szem előtt tartani. Fáradt a gyerek, figyelem hiányos és sokat panaszkodik arra, hogy lemerült? Talán nincs elég magnézium, C-vitamin, vas és gyümölcs glükóz a szervezetében. Ami persze nem az ő hibája, hanem azé, aki eteti. A csont fejlődéséhez elengedhetetlen a kalcium, gondolom ez nem újdonság. De egy fejlődés alatt lévő gyerek / tini is eleget kap belőle? Ha nem, fejlődési rendellenességekhez vezethet.
Figyeljetek oda az egészségetekre, hiszen ez az egy van, ebben az egy testben kell leélnetek az életeteket!
Sportoljatok, mozogjatok sokat s ezután, amit csak lehet, elkerülhet az ember. Persze, nincs 100%os garancia, de az esélye annak, hogy elkerülj betegségeket, megnő. Emellett a felesleges műanyag vásárlásoktól is megkímélitek magatokat, mint dobozok, zacskók és társai. Ezáltal kevesebb lesz a szemét termelés. Én azt vettem észre, hogy jómagam láthatón kevesebb műanyaggal tömöm meg a kukámat, mióta friss zöldséget és gyümölcsöt veszek, illetve házi ételt eszek. Az ételhordóm újra hasznosítható, ahogy a bevásárló zacskóm is. Akaratunk ellenére csökkenhet a szemét termelés mennyisége ott, amit a mesterséges ételek megvásárlásra eddig jelentett.

Ezennel zárom soraim.
Egészségben, fitt és tudatos nyarat kívánok minden kedves olvasómnak!
A tudomány legyen veletek. :D

Cathreen Misery 

Szólj hozzá!
2018. május 28. 07:51 - Cathreen Misery

2018 első féléves rajzai – Dark Fantasy

Avagy újabb rajzaim bemutatása, rövid történetük ismertetése.

1406794494940.jpg

Örömmel közölhetem a felettébb remek tényt, miszerint az eltelt fél év alatt sikerült annyit alkotni, mellyel megtölthetek egy bejegyzést, és amely mennyiségnél már úgy gondolom, hogy közzé tehetőek. Őszintén, nem tudom miért nem szeretek darabonként megosztani 1-1 kész rajzot, ahogy arra sem tudok pontos választ adni, hogy a készülését miért nem videózom le, fotózom le a folyamatot és teszem közzé. Nem tud rávinni a lélek, hogy nyomon követhetővé tegyem a folyamatot és úgymond betekintést engedjek a rajzolás folyamatába. Az írásaim keletkezésébe is egy bejegyzés erejéig engedtem valamiféle tevékenység megosztást vagy leírást megadni, de az sem az igazi (ITT olvasható). Világ életemben utáltam, ha nézik, ahogy alkotok és ez a rajzolásra kiemelten igaz. Az iskolákban is nehezen vagy egyáltalán nem tudtam elviselni, ha nézik, a tanárokat is nagy erőbevetéssel tudtam elviselni. Ami majdnem kiverte a biztosítékot az általában a belekontárkodás és belerajzolás olt a tanárok részéről. U, de utáltam és a mai napig bosszant, ha csak belegondolok. Sose értettem, miért kell annyira megkorlátozni minket egy művészeti középiskolában, miközben olyan művészekről tanulhatunk, akiknek csak a saját fantáziájuk szabhatott határt és annak kiapadása, amúgy nem szólt bele senki. Sőt, több festő tanár nélkül lett világhírű és profi, akkor nekem miért is kell tanár? Azt a részét elismertem és a mai napig e véleménnyel vagyok, miszerint a tanítás azon szakaszai hasznosak voltak, amikor az árnyékolás, tér látás és más trükkök, fortélyok oktatása volt a cél. Vagy a radír nélküli rajzolás, tollal vagy diófestékkel. Ha nem tud az ember javítani, bizony kényszerhelyzetet szül és az agy-kéz együttműködését kiválóan tudja fejleszteni, az ilyen gyakorlás. De, ahogy azt már oly sokszor hangoztattam, sajnos nekem nem jártak a legjobb tanárok és felesleges éveket töltöttem rajzolással.


1622035_781700251913568_8764188126029267977_n.jpg

Az írás mellett szeretném fejleszteni a rajzolásomat is, bár nem olyan szinten, mint az írást. Szeretném megtalálni a saját stílusomat és úgy érzem, hogy közel járok hozzá. A jelenlegi darabok is arra engednek következtetni, hogy a meglévő stílusomon nem változtatni kell, hanem csiszolgatni, kicsit javítgatni, jobb arányokat megtanulni, színezési megoldásokat még eltanulni még akkor is, ha csak fehér-fekete arányokról van szó. Amúgy az alapja már megvan és nem, nem szándékozom változtatni rajta. Szeretem, hogy japán anime grafikára emlékeztető vonalaim vannak, ahogy emiatt sokaknak cartoon megoldásra hajazó ábrázolásaim gyerekes benyomást keltenek. Nem zavar. Sőt, szeretném a gyerekesnek meg gyerekeknek titulált grafikai megoldásokat és sztereotípiákat kihasználni azzal, hogy épp eme stílus miatt még megdöbbentőbb, még elvontabb lesz a rajzom. Hisz ki ábrázol horrort vagy elvont dolgokat gyerekes, mesés grafikával? Rendben, akadnak ilyen alkotók és legtöbbször kedvelem is őket, mert remek alkotásaik vannak. Ha mondható ez, szeretnék egy lenni közülük. Néha viszont elgondolkodom azon, hogy vajon az írásaimhoz mennyire illik? Vajon mekkora befolyással lenne egy saját illusztráció a leírt rajz stílussal a könyvem lapjain vagy akár borítóján? Még inkább figyelemfelkeltő lenne, vagy épp taszító, hárító jellegű? Csak egy módon tudhatom meg. Ki kell próbálni. (:
Ti mit gondoltok erről? Tetszene és megfogna egy saját rajzzal készült borítós és akár belső illusztrációs regény/ kisregény / novellás gyűjtemény vagy inkább taszítana, elvenné a kedvedet? Mivel a stílus igen, anime jellegű lenne.

Következzenek a rajzaim és a hozzájuk köthető apró történetük.

Általában véve A/4es méretű lapokra készültek (kivéve egy, az embert zabáló weendigó, az A/3as méretű). Először HB ceruzával vagy rottlinggal vázoltam fel az alapot, utána fekete filccel megerősítettem a fő vonalakat, leradíroztam a grafitot aztán 2B ceruzával árnyékoltam vagy piros és fekete filccel színeztem. A nagyon színes daraboknál filc és ceruza keveréket használhattam, de ezt feltüntetem. A Dark – Fantasy nevet azért kapta, mert egyszerre keveredik a sötétség és elvont dolgok a lehetetlennel és az agyam fantázia kertjéből származó, lehetetlennel. Szeretnék még több ilyet alkotni, aztán ki tudja, mit hoz a jövő. Év végén is szeretnék egy újabb adaggal jönni, de nem tudom garantálni a mennyiséget. Ahogy a múzsa és szabadidő hozza. 

DSC06459
Teljesen fejből készült rajz, HB, 2B ceruzákkal és fekete filccel. Hirtelen jött az ötlet, mialatt gothic ruhákat nézegettem. 

DSC06486

Barátnőmnek készült és az ő engedélyével megosztom veletek. Eredetileg vámpír lányt szerettem volna és ha minden igaz, sikerült is. Színezésére eleinte nem gondoltam és végül úgy tűnt, jobb lenne így, sem mint fehér - feketén. Szerintetek milyen lett? 

DSC06626

Az A/3as rajzom mely a Wendy Szörnyetege történetemhez készült. Úgy vélem, hogy a 2Bs durva fekete színhasználattal elrontottam. Nem kellett volna elmosottá tennem a grafitot. Bár, nem tudom. Elbizonytalanít. Az biztos, hogy ha egyszer javításra adom a fejem, azt már digitális, számítógépes úton fogom megtenni. Újra rajzolni nem lenne türelmem. Aztán, ki tudja. 

DSC06975

Vázlatszerűség a Wendy Szörnyetegében megalkotott weendigo szörnyemről. Nem tervezem tovább rajzolni, viszont ez után született meg a felső rajzom. 

DSC06792

Újabb démonos rajz. Gondoltam kísérletet teszek azzal, hogy megalkotok egy újabb teremtményt ami független az embertől. Tavaly a Kárörvendő démonom után szerettem volna egy újabb pokoli lényt. Az első kritika ami érte, hogy villanykörte feje van. xDD 

 DSC06794

DSC06790

Ismét teljesen fejből készült rajzom. Kicsit gótikusabb és sötétebb alkotást szerettem volna, természetesen a megszokott stílusommal. Nektek tetszik? 

DSC06613

Nos, ennek a születése teljesen spontán jött. Először csak húztam a vonalakat aztán eszembe jutott, hogy folyhatna rajta a vér. Semmi tervezettség nincs benne, az összes része az adott pillanatban született. Szeretem a véletlenszerű alkotásaimat, általában azok lesznek a legjobbak. 

DSC06801

Bizonyára sokatoknak ismerős lehet a fiú ruhája. Igen, bizony a Killstar hálóruhája adta z ihletet. :D Nézegettem, mert télre szívesen elfogadnám és tetszett is, bár a macskákért nem vagyok annyira oda, mint sokan mások. Aztán eszembe jutott, hogy remek kosztüm lehetne egy elmebeteg gyilkosnak. :D Most mondjátok, hogy nem! 

DSC06804

A húsvét adta csodálatos ihlet. Következő húsvétkor is szembe fogtok találkozni ezzel a rajzzal, talán máskor is. Sose veszti el aktualitását. A színek használata direkt ennyire sokféle, jelképezve az ünnep elhitetett, áll boldogságát. Komolyan, csak egyetlen jó oldala van annak, hogy "jön a nyuszi" mégpedig a munkaszüneti napok. Nincs más ok, amiért jó megtartani.

DSC06806

A húsvét és Aliz Csodaországban találkozása. Ha ő menne a lyukba, zokszó nélkül követném. :D A sok szín használata szintén szándékos, mert ügyebár alapvetően nem szeretek így színezni. 

DSC06983

Képről készült, gyakorlásként. Anime neve: Beyond the Boundary vagyis Japánul: Kyoukai no Kanata. Tetszett, jó kis anime volt, zseniális grafikával. Nagyon szeretem a rajz stílust amivel készült. 

DSC06980

Kis macska. Képről készült, pontosabban egy egér alátétről. :D Direkt hagytam a HB ceruzával megcsinált vázlatban, mert szerintem nem lenne jó ha filcekkel átdolgoznám. 

DSC06986

Utolsó rajzom egy írásomhoz készült illusztrációként. Tudom nyers, félkésznek ható, semmilyen alkotás. Sajnos még gyakorolnom kell, hogy a fehér-fekete játékom hatásos legyen. Az írásom amihez készült: Odaát- Rövid Elbeszélés

Köszönöm, hogy benéztél és megnézegetted a rajzaimat! 
Hagyj nyomot, véleményt ha szeretnél alul a komment szekcióban vagy ott, ahol neked kényelmesebb! ^^
Cathreen Misery 

Szólj hozzá!
2018. május 25. 16:06 - Cathreen Misery

2018 Múlt és Jövő – Megvalósult álmok és Tervezett célok

Avagy ezen év elért céljai, eredményei és az év végéig kitűzött tervek, álmok ismertetése.

13179401_1190077091025777_5711930873637337601_n.jpgIgen, ismételten személyes jellegű bejegyzéssel jöttem, ami leginkább privát életem olyan elemeiről és szakaszairól fog szólni, amik egyrészt önmotivációnak, másrészt mások motiválására született. Szeretném bemutatni ezen év elért eredményeit és megtett lépéseit, amikkel úgy gondolom, haladtam az életemben és a kitűzött céljaim felé, ezáltal bebizonyítani nektek és önmagamnak egyaránt, hogy lehetetlen márpedig ne létezik. Aki követi az írásaimat, beszélgetett már velem egyszóval ismer, az tudhatja, hogy nem mindig volt az életem felhőtlen, célokkal és vágyakkal teli. Nem mindig álmodoztam és még kevesebbet alkottam vagy haladtam. Szó szerint az elmúlt három év alatt többet tettem és igyekeztem, mint sem az előtte lévő összes év alatt összesen. Egyetlen egy évem se volt olyan produktív és eredményes, mint a mostani vagy ezen évet megelőző másik két év, amik megadták az alapot. Általános iskola felső tagozatán lefoglaltak az egyszerű diáklány gondok és már önmagában a serdülés nem könnyített semmit sőt, csak nehezítette az egészet és rettenetesen zavaros, rossz, káosz volt az egész mely alatt örültem, ha volt, ami lefoglalt. Levelezések, magazinok olvasgatása, zene hallgatás, sok olvasás, sorozat nézés, sport és barátok. Ez hatalmas durranással szétrobbant amint vége lett a nyolcadiknak és középiskola számomra a sötét és depresszív időszakom lett, ahol az olvasás, zene hallgatás és sok horror film mellett semmit vagy alig alkottam. Inkább vegetáltam a szobámban. Nem voltak álmaim, céljaim, nem akartam élni. Utána olyan események láncolata kezdődött mely drasztikusan megváltoztatta az életemet, teljesen más környezeteket kellett megszoknom, számtalan gonosz és kegyetlen emberrel találkozhattam és közben, elvesztettem a reményt és az életbe vetett hitet. Nem tekintettem magamra másként, mint sem egy nagy adag kutya kakira akinek ez az élet. Egy szerencsétlen halmaz vagyok, aki soha nem lesz több a semminél. – Mindez ismét megváltozott egy komoly döntésemnek köszönhetően, majd segítséggel elkezdtem hinni, remélni és értékelni az életet, amit kaptam. Régen eltemetett vágyaim felébredtek, céljaim megújultak vagy a régiek kaptak ismét fényt és ma már küzdök, harcolok és törtetek előre úgy, ahogy azt jónak látom és olyan úton, amit nem taposott ki senki előttem, ez teljesen saját felépítésű és idegen, ismeretlen. Eleinte féltem, de ahogy írtam, lettek támogatóim. Csak pár, de ők elegek ahhoz, hogy ne tartsak az ismeretlen úttól és ne azon rágjam magam, vajon mi lesz az út végén, ha van egyáltalán vége. – Egy szó, mint száz, nem viccből és unaloműzésből hajtogatom rendszeresen, hogy „az elmúlt három év”. Mert 27 évem alatt (igen, ennyi idős vagyok), egyetlen egy év, hónap, hét nem volt olyan kellemes, jó, eredményes, célokkal és álmokkal teli, mint sem az eltelt három év! Emiatt tudom, hogy komolyan nem lehet bármit megvenni pénzen és a pénz nem boldogít! Emiatt tudom, hogy értékelni kell az összes napot, amikor felkeltem és ki kell használni azt a 24 órát úgy, hogy ha másnap meghalok, ne emésszen a bűntudat. Ezért tudom, hogy valójában mit jelent a szabadság, a saját akarat, az önkifejezés, a barátság vagy igaz szerelem. A három évet megelőző 24 év tapasztalata és átélt sérelmei, traumái, kegyetlen aspektusai miatt tudom és vélem azt, amit.
Mindezek után úgy vélem, igenis meg kell osztanom azt, amit tudok, ami velem történik épp azért, hogy megmutassam: bármennyire is nehéz, szenvedéssel telt és csak tortúrának tűnik az élet, nincs lehetetlen! Mert hát, élő bizonyítéka vagyok annak, hogy csupán akarni kell, küzdeni mindhalálig.

tumblr_o63luyyq2y1slxgwio1_540.jpg2018 olyan év számomra, amiről érzem és tudom, hogy vaskos mezsgyét képez a múlt és a jövő között. Egy egész éves határvonal, amivel végleg magam mögött hagyhatom a múltam (félre értés ne essék, soha nem felejtem el azokat, amik velem történtek, sose szabadulok bizonyos emlékektől és érzésektől, de sikerült elérnem, hogy ne terheljenek feleslegesen és ne legyenek befolyással az életemre, csak az alkotásaimra). Olyan év ez, ahol egy új élet kezdődik. Szó szerinti újjászületés. Eme évben az életem visszarázódott arra az útra, amire születtem, és aminek történnie kellett volna, de 18-23. éveim között kisiklottam és az árokba vezető úton haladtam előre ráadásul úgy, hogy mások lökdöstek és irányítottak, manipuláltak engem. Nem is éltem igazán, mert mások döntéseinek és akaratának engedelmeskedve az Ő életüket éltem és nem az enyémet. De ez megváltozott, ma már szabad vagyok és bármit is teszek, döntök, mondok, teljesen önálló vélemény és gondolat. – Nekem ez a szabadság és az, hogy önkifejezésemben sincs akadály (esetleg a munkahelyek, de drasztikusan ők se képesek rá).
Szeretném megmutatni azon dolgokat, amiket elértem, felmutathatok. Tényeket közölnék és történteket, amik haladásomat jelenthetik, és amiket még fel is jegyeztem a kis bakancslistás füzetembe, a „megtörtént, sikerült” részre. Utána szeretném megosztani ezen év előre látható terveit, azokat, amiket mindenképp szeretnék teljesíteni és megvalósítani. Ha sikerül, akkor eme év lesz/volt életem legtermékenyebb és legbüszkébb időszaka, ami után elhalványulnak a határok, eltűnnek a vonalak és a végtelen univerzum lesz alkotásaim tárhelye. A tények felsorakoztatása vagy csak önmaga a gondolat, hogy „Édes isten, mindezt én csináltam meg? Velem történt? Komolyan velem és magam miatt?” motivál és lendületet ad ahhoz, hogy tovább csináljam, ne adjam fel és tegyem, amit tudok, küzdjek, amiért akarok és büszkén, felemelt fejjel tekintsek előre egy újabb nap adta lehetőségeire.
Szóval igen, kicsit dicsekszek és áradozok, hogy ezzel megmutassam: bárkinek, bármi lehetséges.

2018 eddigi történetei, sikerei, eredményei.

tumblr_ntr0makobb1tavs5io1_500.jpg- Igaz, kéziratként és még várják a nagy munkálatokat, de kész történeteim vannak. Életem leghosszabb írásai és az elsők, melyek csak utógondozásra várnak. Ilyen például A Dühös Úrnő, mely kisregényként tervezem majd megjelenttetni vagy Wendy Szörnyetege, aki nagy eséllyel újra írást fog igényelni, ahogy Az Utolsó Advent történetem is, de az alap ötletek megvannak, és azoktól nem fogok eltérni. Sőt, kiforrt mindegyik, csupán megpróbálom regény köntösbe öltöztetni őket. Emellett a blogom több írásommal is büszkélkedhet, mint például A Rózsa mintás szoknya, Végül Megöltem, Holló Sereg, Tavaszi Havazás. A Tommy történet sorozatot leszedtem és tervbe vettem, hogy újra írom ugyanis, ott sem használtam ki minden lehetőséget sőt, új főcímet kap Bánatos Kísértet néven és ez alatt Tommy-t megismerő szereplők történetei lesznek felsorakoztatva, ismertetve novellákban. Tommy avagy a Bánatos Kísértet a terveim szerint novella sorozat lenne, amik összekapcsolódnak, de külön is simán olvashatóak. Plusz kíváncsiság keltő információ: hét részes sorozatnak szeretném, amelyben választ kap az olvasó minden felmerült kérdésre még arra is, hogy kis Tommy.

- Az iskolában töltött kötelező évek alatt, főleg a középiskola alatt azt hittem, örökre kiölték belőlem a sport iránti szeretetemet és sose fogok edzeni. Két éve már, hogy az elhatározásom és akaratom kitart és emiatt nagyon megszerettem a sportolást, a fitnesz edzéseket, futást és a mozgást, mint kikapcsoló és szórakoztató tevékenység. Szeretem és nem csak hobbi, hanem életstílussá vált. A sportolásban és odafigyelt egészséges evésben elért eredményem, nos, kimutatható és nyilvánvalóan látható fejem búbjától a lábam ujjáig. – Természetesen még nem értem el a legfelső célt, de igyekszem és küzdök. A legjobb akarok lenni ebben is. Az új életmód miatt leadtam 20kg zsírfelesleget tartósan.

- Ruha, ékszer és cipő táram egyre jobban hasonlít arra, amit már serdülőként elképzeltem. Ehhez makacsul ragaszkodtam az elképzeléseimhez és nem vásároltam addig, amíg nem voltam halálbiztos abban, hogy az adott termék kell e és akarom, hogy része legyen a gyűjteményemnek. A gardróbom és ékszereim jelenleg nagy büszkeséggel töltenek el, főleg a kézzel készített és kapott holmik, mivel azok felbecsülhetetlen értékkel rendelkeznek. Imádok most belenézni a szekrényembe vagy rátekinteni a polcaimra! Emellett szegecs átalakításhoz saját, mini barkács részleget kaptam, ahol többféle szegecset tudok ruhákra tenni. Imádom és bár egyszerű megoldás a ruha vagy más holmi fel turbózására, eddig egyiket se bántam meg.

- Tanulás és karrier fronton meglesz a gyümölcse a kitartásomnak. Május végén, négy nap múlva vizsgázom, és aznap eldől, hogy Eladó leszek e. Felnőtt képzés és államilag támogatott oktatás keretein belül csináltam, heti 1 vagy két nap délutánját vette igénybe, plusz a kötelező gyakorlat mely alkalmazkodva az esti tagozathoz, szintén jelképes mennyiségű volt (nem lehetetlen teljesíteni). Elismerem, nem ez volt életem minden vágya, hogy a kereskedelmi szféra rabszolgája legyek, de vannak munkák, melyekhez képest még mindig jobb választás. Természetesen alapnak szeretném, aminek segítségével elindulhatok az anyagiak megteremtésében és mellette tovább fogok tanulni – nem állok meg itt, hiszen nem egy boltban akarok megöregedni. Mégis, örülök annak, hogy kitartottam és eljutottam idáig. Hiszen, ha sikerül és munkába állhatok, onnan már könnyebb lesz az életemet még jobban helyrehozni és kijavítani a régi hibáimat. Pár évet meg kibírok sőt, bizonyos emlékek után néha azt kívánom, bár régebben eladó lettem volna. Aztán ki tudja? Lehet, megtalálom benne azt a szépet, amiért érdemes lehet boltvezetőnek lenni. :D

- Kapcsolat tartás és teremtés fronton sikerült barátokat szereznem, pedig eddigre azt hittem, ilyen nem létezik. Úgy néz ki, hogy emellett eldobott kapcsolatokat sikerült feléleszteni és lassan, de biztosan helyrehozni. Virtuális ismeretségek is akadnak, de akik fontosakká váltak, mert bizonyítottak, részükről egyre jobban úgy tűnik: nem kell tartanom attól, hogy csalódnék vagy fájdalom ér a bizalom miatt. Jó érzés tudni, hogy akadnak barátaim. Szerintem ez is siker egy magamfajtának (antiszociális, őrült mizantrópnak. :D)

- Rajzolás és olvasás, még két fontos hobbi. Több könyvhöz is szerencsém volt, ahogy a rajzaim gyűjteménye is gyarapodott. Mindkettőre büszke vagyok, mert rettentően fontos hobbik. Ezek nélkül nem érezném embernek magam. Nem lenne hasznos az életem. Emellett sok nosztalgiával és emlékkel rendelkeznek több év után is. Emlékszem, melyik könyvet hol olvastam, hány éves lehettem és milyen időszakot éltem akkor. Ahogy a rajzaim keletkezésének körülményei, ideje és az akkor érzett érzések is, mind élénken bennem élnek. Ennél jobb emlékmegőrzőket kívánni se tudnék.

- Továbbiakban sikeresen összehozott fotózások és azok publikálása, melyekre mind büszke vagyok (a hozzájuk írt rövid történetek is részei ennek), és nagy örömömre szolgál, hogy megszülettek. A blogom még mindig áll, és kitartok mellette. Ami nagy szó, mert 23 éves koromig szerettem évente törölni aztán újra kezdeni a netes felületeimet. :D

S most, következzenek a jövőben elérni kívánt céljaim, terveim.

tumblr_ni7wizkapp1qkfpxgo1_r3_540.jpg- Írások terén, ahogy olvashattátok, akadnak újra írások, átalakítások vagy átdolgozásra váró történetek. A jelenlegi tervem az, hogy Az Utolsó Advent karácsonyra meglegyen. Jó lenne, ha Novemberben már közzé tehető állapotba kerülne, de ez több tényezőtől is függ. Ő utána szeretném a Wendy Szörnyetegét megírni ismét, emiatt 2019-re átcsúszhat az az írásom. De legalább az egyiket, ha nem mindkettőt kiadásra alkalmas állapotba szeretném hozni, amikhez már csak tördelő és lektor segítsége kell a végleges formához. Mivel mindkettőt regénynek tervezem, így nem egy napos vagy hetes feladat elé nézek. (:

- Sportolásban jobb akarok lenni és munka mellett is beiktatva tartani a minden napok részeiként. Nincs lehetetlen, úgyhogy meg fogom oldani és megmutatom, hogy a kegyetlen kereskedelmi munka mellett is lehetséges a sport és tudatos étkezés, emellett a magánéletem rovására sem fog menni! Egyetlen egy dolog kell majd akkor, szervezettség és rend az életemben, no meg határidő naptár. :D Szerintem a maradék fél évet annak segítségével fogom végig vinni és megtervezni, amit csak lehet. Kíváncsi vagyok, mit érek majd el az év végére.

- Fotózásban tervben van még kettő, az egyik sport témájú képek készítése. Remélem és igyekszem, hogy erre is megadódjon a lehetőség és az alkalom. Nagyon jó lenne. A másik Bukott Angyal témát érintené, amihez már történetet is írtam, de arról egyelőre csak ennyit. Illetve Októberben szeretnék egy Boszorkány témájú fotózást Magányos Boszorkány címmel, Witchcraft és Goth jellegeket keverve benne. Már tavaly szerettem volna, de nem sikerült összehozni. Még az alap öltözékem sem volt meg hozzá, nem hogy más. De eme év Halloween-je nekem erről fog szólni. Illetve az OGT másnapjára is akad egy tervezett fotózás, nagyon remélem, hogy az is sikerül.

- Anyagiakban amennyire csak lehet, spórolni szeretnék, bár nem tudom mennyire fog sikerülni. Hiszen amellett, hogy szeretnék internetes áruházakból vásárolni (kettőt tippelhetsz, milyen stílusokat képviselnek), szeretnék egy új mobil készüléket, mert a mostani… nos, erősen haldoklik és a tudása is kevés. A laptopot, amit használok, le kellene cserélni s bár lenne bevétel a mostani eladásából, ahhoz toldani kellene pluszba. Szeptembertől, de jó lenne előbb is, szeretnék fitnesz és kondi terembe is járni. Ha a hely beválik, akkor bérletet szeretnék venni, hogy akármikor mehessek. Illetve jó lenne egyszer egy bicikli túrát rendezni vagy hosszúra nyúlt erdő járást. Bármit, ami a természetben végezhető és egész napot vesz igénybe, felfedezésekkel, kalandokkal, látni valókkal. A legtöbb pénzt természetesen jövő évre kellene, mert ha úgy látom, hogy eljött az ideje egy kéziratom könyvé avatásának, akkor szeretném belefektetni a megkeresett anyagiakat.

- Még többet olvasni és rajzolni. Gondolom ezzel nem leptem meg senkit. :D Szeretném ismét összegyűjteni Stephen King könyveit még azokat is, amiket eddig elolvastam. De mellette nem olvasott köteteket is szeretnék, ahogy más Kívánság listára tett alkotást is. Emellett gyakorolni szeretném jobban azt, hogy könyv illusztrációkat tudjak készíteni, lehetőleg fehér-fekete megoldással. Egyrészt szeretem a színtelen rajzokat, másrészt egy színes könyv nyomtatása drágább. Még felötlött bennem nem csak a rajzaim értékesítése (bár erre még alszom szerintem egy évet, nem lenne jelenleg időm ezzel foglalkozni) mellett az, hogy tervezhetnék egy saját felnőtt színezőt. A mostani tudásom és gyakorlások után, no meg a kedvelt témakör miatt azt mondhatnám, Anime-Horror témájú színező lehetne, természetesen felnőtteknek. :D Jómagam utálok színezni, csak ritka és kivételes alkalomkor (ha a rajz mégis megköveteli). De ha valaki meg épp, csak színezni akar, miért ne színezhetné ki azt, amit én rajzoltam? Bár, egyáltalán nem nyugtató és meditatív színező lenne, végképp nem békés és ártatlan. Szerintetek az ötlet ostobaság lenne? Ahogy a rajzok másolt avagy copy verziójának jelképes összegért való árulása is?

- Továbbra is tartani szeretném a már meglévő szociális élet szintemet barátok és ismerősök terén. Nehéz feladat lesz, hiszen a szabad időm lecsökken, de oda fogok figyelni arra, hogy mégis legyen elég és törekedni akarok a minőségi és mennyiségi valós, közösségi életemre. A virtuális közösségi élet már más téma, ott nagyon önző lettem, az az igazság.

- Ruhatárat, avagy a gardróbot tekintve szeretném bővíteni azt, ami már van, illetve 1-2 holmit jobbra cserélni. Természetesen nem tudok majd nagy tételeket megoldani, de Karácsonykor azért szeretném, magamat megajándékozni mondjuk egy Gothic Shop vásárlással vagy Novemberben a névnapomra való tekintettel egy másik vásárlással. Aztán, hogy miből ajándékozok másoknak decemberben? Nem tudom. xD De meg fogom oldani.

- Tanulás terén viszont a vizsga után az év végéig önszorgalomból fogok tanulni, ha így teszek. Nem jelentkezek Szeptemberre sehova sem, ugyanis nem biztos, hogy a következő évekre biztosan Pécsett maradok / maradunk. Nem akarom részletezni miért és hogyan, de amíg nem tudok több évig stabilan egy városban maradni, addig felesleges iskolába jelentkezni. A levelezős kiesik, mivel szükségem van a hallott szavakra és tanári segítségre. Viszont az egészséges életmódról, az írástechnikákról, művészetekről és sok másról lehet tanulni vagy csak olvasgatni önszorgalomból és szeretnék is. Feltéve, ha nem lesz szimpatikusabb egy horror könyv.

10155947_681774615218233_1235568392_n.jpgEgyelőre ennyi lenne.
Természetesen sok más elképzelésem is akad, de azokkal úgy vagyok, hogy ha összejön össze, ha nem, akkor sincs semmi baj. Ilyen, hogy bepótoljam a horror filmeknél a lemaradásomat vagy zeneileg még több frissítést vigyek a lejátszó listámra. Ha úgy alakul, összehozható. Biztosan. De a fentiekhez ragaszkodni fogok, ahogy a már meglévőkhöz is makacsul ragaszkodtam és lám, sikerültek. Minden akarat kérdése. Egyszerűbb feladni és inkább nem foglalkozni a vágyakkal – én is tettem így. De nem voltam boldog, se élettel teli. Elpazaroltam kis milliárdnyi pillanatot és lehetőséget. Higgyétek el, nem szabad hagyni a lustaságnak, keserűségnek, gonosz embereknek azt, hogy lehúzzanak a mélybe és megakadályozzanak az álmok és célok elérésében!

Még az utolsó mondat jogán szeretném megemlíteni, hogy következő bejegyzésemben a 2018 eltelt fél éve alatt megszületett új rajzaimat szeretném közzé tenni. Kíváncsi leszek a véleményekre.
Nektek milyen terveitek vannak az év hátralevő részére? Van, amire úgy gondoltok vissza, hogy az büszkeséggel tölt el?

Cathreen Misery

Címkék: én félév 2018
Szólj hozzá!