2018. augusztus 19. 17:54 - Cathreen Misery

Isaac Asimov – Acélbarlangok és Mezítelen nap

Avagy egy zseniális tudományos fantasztikum robot sorozat véleményezése

magdalena-mudlaff-sci-fi-environment-dark-pumax.jpg

Isaac Asimov orosz származású amerikai író. Igen termékeny és sok díjat megnyert írói pályát hagyott maga után 1992.ben bekövetkezett halálával. Ráadásul nem csak író, hanem biokémikusként is számon tartják. Talán emiatt köszönhető az a sok érdekes elképzelés, elmélkedés. Isaac legfontosabb művei: Én, a robot, Alapítvány trilógia. Számtalan Hugó, Nebula és egyéb díj nyertese – nem véletlenül. A tudományos fantasztikum mellett fantasy és sci-fi területeken is alkotott. Ha az ismereteim nem csalnak, több mint 500 kötet köszönhető az írónak, melyek népszerűsítették a tudományt és annak szeretetét, afelé való érdeklődést. További információkért az íróról kattints a forrásomhoz: Wikipedia.

covers_339475.jpgS akkor következzék a véleményem. Az Acélbarlangok és Mezítelen nap kötetet kölcsönbe kaptam, s ha minden jól megy, hamarosan megkaphatom a következő két kötetét és magaménak tudhatom mind a négy részt a Robot sorozatból. A horror és thriller mellett a másik legjobban érdekelt műfaj számomra a sci-fi és tudományos fantázia. Ha akad olyan, ahol ötvözik ezeket, akkor engem kilóra megvettek. Amit hirtelen fel tudok sorolni, mint kedvenc alkotás, és ami ide köthető az például: Csillagok között film, az Alien / Predator filmek (egyszer szeretném elolvasni a könyveket is), 200 éves ember film, Psycho Pass anime, stb. Természetesen többet ismerek, de egy ültő helyemben ennyi jutott az eszembe. Sajnos a nevek megjegyzése nem az erősségem. Miután ajánlást és remek véleményt kaptam attól, aki kölcsön adta nekem a könyveket, fel sem merült bennem, hogy el ne olvassam a sorozatot.
Nem bántam meg! Az Acélbarlangok kezdő kötet először furcsa volt, szokatlan és fogalmazást tekintve is odafigyelést igényelt. De hamar megszokható az író stílusa és történet vezetése, utána viszont minden nyomon követhető és nem kell gondolkodni azon, hogy mi történt vagy mit olvastam az előző oldalt. Sőt, belegondolva a fogalmazási stílus igen egyszerű, aranyos, az adott kor, amikor íródott jól kivehető és sajnos letűnt jelleg. Hogy őszinte legyek az első kötet elolvasása után olyan érzésem volt, mintha Sherlock Holmes egyik kalandját olvashattam volna el sci-fi köntösbe bújtatva. Valami ilyesmire lehet számítani és a második kötet folytatja ezt a vonalat. Az Acélbarlangok remek bevezető az író világába és a Robot sorozat történetébe. Ott belerázódtam az adott szituációba, társadalmi helyzetbe, amiben a főszereplő nyomozó él és a végére sikerült elfogadnom, hogy vannak megváltoztathatatlan tényezők. Az író elképzelése gyakorta elgondolkoztatott és mindkét kötetre igaz. Olyan feltevéseket és elméleteket tett elém a főszereplőn keresztül, amin ha nem akartam, akkor is filozofáltam egy kicsit. Ami legjobban elgondolkodtatott az az, hogy annak idején a 90’s években íródott mégis aktuálisnak nevezhető a története. Mondjuk, az alkotó drasztikus népesség robbanásnak nevezi a 8 milliárd fős emberi populációt a földön és szerinte már az önmagában arra kényszerítette az embert, hogy városokba zárja el magát és élesztőn éljen. Szóval, már ő is tudta, ami jelenleg is tény szerintem: a népességünk nem egészséges és túlontúl nagy. A nagy különbség az, hogy az Acélbarlangokban az emberek egy része már jó ideje kiment az űrbe és elfoglalt nem egy bolygót, majd ott kialakította a saját társadalmát, saját országát és saját törvényeit. Jelenleg ügyebár még nincs így.

covers_339476.jpgAz Acélbarlangokban a hús-vér nyomozó egy robot kopó társat kap, kivel együtt köteles kinyomozni az említett robot teremtőjének halálát. Felmerülnek olyan kérdések, mint egy robot vajon megszegheti e az alap 3 törvényét mely az ember biztonságáért felel? Az igen élethűre sikerült emberszabású robot után meddig kell várni a következő hasonló robotokra? Vajon ha a robotok átveszik a munkák nagyját mi lesz azokkal, akik elvesztik azt? Mi lesz a földdel, ha egyre több robot épül be közéjük? A nyomozó pontosan tudja, hogy a Föld lakossága erősen két részre osztható s ebből az egyik csoport erősen ellenzi a robotok jelenlétét sőt, a szélsőséges konzervatívok vissza akarják hozni a régi világok rendjét. Azt, amikor az ember a szabad ég alatt élt, amikor nem kellett közös mosdót, étkezőt és acélfalak közé zárt életet élnie. Ezek a szélsőségesek a most ismert élethez szeretnének visszatérni s ez kicsit megborzongott. A főszereplő nyomozónk nem szeretne semmiféle változást. Ő nem utálja a robotokat, bár elég szkeptikus a dologgal kapcsolatban és nem tetszik neki a kopó robottársa, viszont nem is szélsőséges. A mi kis nyomozónk átlagos alkatú férfi, aki szereti a hétköznapi életét feleségével és gyerekével. Nem akar se többet, se jobbat, mint sem biztosítani gyerekének a lehető legjobb sorsot és jövőt. – Eme karakterrel szerintem sokunk együtt tud érezni.
Nem szeretnék többet elárulni az első részről. Legyen még annyi elég, hogy a nyomozás nem követel meg vérengzést és nem kell nagy horrorisztikus jelenetekre számítani. A nyomozás először elméleteken alapszik és a remek észjárású főszereplőnk Sherlock és Poirot keverékeként…. valahogy jár. :D Sikerül vagy sem, azt nem árulom el!

Mezítelen nap kötet kapcsolódik az előzőhöz és bár mondanám, hogy nem kötelező folytatásos megoldással olvasni, mégis azt tanácsolnám, hogy a sorrendet érdemes tartani. Mivel eme kötet feltételezi az olvasóról azt, hogy a Robot sorozat világa már nem ismeretlen a számára, ahogy az előző kötet végkimenetele és annak egésze, így nem csak utalások akadnak benne, de alapvetően azzal kezdődik az egész, hogy az elsőben megismert kaland miatt tartunk ott, ahol. Utána a szereplők jellemére és személyiségére sem kapunk több hangsúly sőt, szerintem az elsőben kiforrt szereplők tehát a nyomozó és a robot kopó karaktere kicsit háttérbe kerül s sokkal fontosabb témák kapnak előteret. Mint például a megtermékenyített magzat lombikban való felnevelésének kérdése. Milyen erkölcsi normákkal kell rendelkezni ahhoz, hogy ne okozzon gondot az ember efféle „tenyésztése”? Vajon helyes kifejlődés előtt likvidálni a magzatot, ha kiderül, hogy fejlődési rendellenességgel rendelkezik? Helyes e az, hogy csupán a tökéletes genetikájú emberek genetikája párosítható s így nincs beleszólás a házasságba? – Ezek a kérdések rögvest előkerülnek, amint a főszereplő nyomozónk egy másik bolygóra kényszerül menni. Ugyanis szembe jönnek vele azon társadalmi alap szokások, amik a földön nem csak törvényellenesek lennének, de a földi normákat és ideákat szembeköpnék. Nyomozónknak nem csak a saját ellentmondásaival kell küzdenie s azzal, hogy más országban járva igenis el kell fogadni a helyi törvényeket és szabályokat sőt, illek alkalmazkodni, de önmagában felmerült kétségekkel és kételyekkel is számolnia kell. Végül kis földi életstílust is becsempéz a tökéletesen ellentétes élettel rendelkező bolygó lakók mindennapjaiba. Igazság szerint az, hogy betekintést nyerhettem egy teljesen más, idegennek ható, szinte nem is emberi és tökéletesen ellent mondó, mégis emberek által teremtett civilizációba napokra elgondolkoztatott még utána is. Lehetséges lenne? Mennyire vagyunk ettől az élettől? Vajon ha az embernek lehetősége lenne magáévá tennie más élhető bolygókat, ott milyen társadalom, civilizáció, milyen törvények, erkölcsi normák alakulnának ki? Vajon élne a rasszizmus? Lenne háború, s ha igen miért? Hiszen önmagában a Földön akadnak ellentmondásos népek és országok, mi lenne, ha ez kiszélesedne az Űrre? Már most bőven akadnak viták és konfliktusok csak abból, hogy az egyik civilizáció szerint nem helyes és nem követhető példa a másik kultúra pedig, aki beleszületik, egy adott környezetbe s ott felnő, neki az lesz a normális és nem a bolygó túloldalán lévő. Kevesekben merül fel a gondolat, miszerint nem a saját hazájának törvényei és normái szerint szeretne élni, hanem inkább a másik ország szabályai és lehetőségei szerint. Már most hihetetlenül nagy problémák vannak abból, hogy megnövekedett a bevándorlók száma és a migránsoknak nevezett menekülőkkel nem tud mit kezdeni több európai és más kontinensek országai. S nem csak a drasztikusan megnőtt népesség, melyhez nehéz igazodni jelent gondot, hanem a bevándorolni akaró személyek magukkal hozott kultúrája, eszménye, erkölcsei és hazai szabályai. Mert hát, ha egy csecsemő olyan törvények mellett nő fel, mely szerint nem gond szemet szemért bosszút állni, akkor ekképp fog tenni akkor is, ha olyan közösségbe költözik, ahol a problémákat diplomatikus megbeszélésekkel igyekeznek megoldani (ez csak ez példa volt, nem szándékozok célozni semmire se!). S ha ez a vándorlás téma ekkora nagy gond és megoldhatatlannak tűnő helyzetnek bizonyul, akkor mi lenne, ha ez bolygók között zajlana? Márpedig erre is ad egy kis sejtelmes betekintést a Mezítelen nap kötet. Az író megmutatja, hogy szerinte mi lenne, és mi történhetne. Sőt, már az első kötetben előkerülnek ellentétek és viták, amolyan feszültségként a levegőben terjengő nem tetszések. Természetesen ott sem tudnak erre hirtelen megoldást s csupán egy dolgot képesek tenni a bolygók vezérei: látszatra békességet és konfliktus mentes együtt élést igyekeznek fenntartani. – Most sincs másként. De a gondokat egyik sem akarja hosszú távon megoldani főleg akkor nem, ha az a megoldás nem most, hanem például 2 generációval később hozhatná el a békét és valódi együttélést.

Mindegy is, nem szeretnék a bevándorlás témára kitérni. Megvan a magam véleménye, ahogy az összes földön élő embernek. Viszont erőszakosabb vélemény vitákat és durva, egymást szító „virtuális beszélgetéseket” nem akarok a blogom alatt vagy bárhol máshol látni, melyek a bejegyzésemhez köthetőek! Most szólok, az összes ilyen törlésre kerül!

irobot2.jpg

Csak ajánlani tudom az írót és történeteit. Tény, hogy nem mai darabok és emiatt lehetnek benne érdekes jelenetek, mint ahogy a Vissza a jövőbe című film megtekintése is. Mégis, még ennyi idő elteltével is képes remekül elszórakoztatni, kikapcsolni és elrepíteni egy nagyon jól felépített, teljesen sajátos és egyedi világba ahol, nem csak egy egész bolygó, hanem több bolygó társadalmát kidolgozta az író! S mivel fantázia, így akadnak benne megmosolyogtató részek, ahogy érdekes elgondolások is. Például az élesztőn való élet. Vagy az érzelemre képtelen, mégis hihetetlenül élethű robot. Vagy a robotok három alaptörvénye és annak átírása – lehet e vagy sem?
Ami számomra kicsit rossz volt a második kötet végén az a hatalmas csattanó elmaradása. Sajnos sejtettem, hogy mi lesz a vége a kötet közepétől és kiszámíthatónak tűnt, mivel bevált. Az első kötet hatalmas siker élmény volt és újdonság, viszont a második nem tudott meglepni. Talán amiatt, mert a történet alap menete, stílusa, végkifejlete kiszámítható volt az első kötet megismerése után. Talán, majd a többi könyv rácáfol erre és még több zseniális néppel ismerkedhetek meg, ahol egészen más, mégis hosszas filozofálásra késztető tényeket ismerhetek meg a nyomozón keresztül. Végértékelésem 10/8, de az erős nyolcas! Remélem a jövőben még több Asimov könyvhöz lesz szerencsém, mint például Én a robot. Mióta láttam filmen, azóta szerettem volna elolvasni. Mi tagadás, az író tudta, hogy mit csinál, hogyan akarja kivitelezni és milyen olvasóknak szánja a történeteit. Nem néz ostobának sőt, főszereplőnk épp úgy járatlan a robotikában, mint mi, így ha szükséges a történet szempontjából, amolyan gyors talpalót és információt kapunk a dologról. A horror iránt érzett vágyamat nem csökkentette, de a sci-fi és krimi oldalamat kielégítette.

quotation-isaac-asimov-people-who-think-they-know-everything-are-a-great-annoyance-1-16-80.jpg

Szóval, ha nem tudod, mit olvass a nyár utolsó hónapjában vagy majd Ősszel, akkor előszeretettel ajánlom a Robot sorozatot! Garantált a kikapcsolódás mindazoknak, akik alapvetően érdeklődnek a tudományos fantasztikum és krimi iránt! Ezennel zárom a bejegyzést. Kívánok sok elfogyasztott könyvekkel telt időszakot és még több remek történetben részt vett szabad pillanatot!
Cathreen Misery – Mert olvasni, jó!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://cathreenmisery.blog.hu/api/trackback/id/tr5214190141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.